Napjainkban a Elek István (író) olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Hatása túlmutat a határokon, és a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. Éppen ezért szükséges részletesen elemezni a Elek István (író) által kínált különböző nézőpontokat és perspektívákat, hiszen hatása a politikától a populáris kultúráig számos területen érezhető. Ebben a cikkben elmélyülünk a Elek István (író) világában, hogy jobban megértsük annak fontosságát, és azt, hogy hogyan hat az emberek mindennapi életére. Ez az elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy szélesebb és teljesebb képet kapjunk a Elek István (író)-ről és annak a mai világra gyakorolt hatásáról.
Elek István | |
Élete | |
Született | 1915. május 22. Budapest |
Elhunyt | 1992. augusztus 19. (77 évesen) Budapest |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Elek (Engel) Tibor Hoffmann Irén |
Házastársa | Kovács Zsuzsanna |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | mese, regény |
Fontosabb művei | Merénylet a világűrben |
Kiadói | Móra Ferenc Könyvkiadó |
Elek István (Budapest, 1915. május 22.[1] – Budapest, 1992. augusztus 19.) magyar író, műfordító.
Budapest V. kerületében született dr. Elek (Engel) Tibor (1882-1945)[2]ügyvéd és Hoffmann Irén (1893-1945)[3] gyermekeként.[4] Apai nagyszülei dr. Engel Ignác ügyvéd (1845-1903)[5] és Weinstein Hortenzia. Anyai nagyszülei Hoffmann Simon (1853-1921)[6] fuvaros és Felsenburg Malvin. Felesége: Kovács Zsuzsanna.[7]
A Budapesti Egyetemen doktorált 1937-ben bölcsészettudományból. 1937 és 1939 között próbaszolgálatos tisztviselő az Országos Széchényi Könyvtárban. 1940-től 1948-ig egy külkereskedelmi cég tisztviselője, lektor a Szikra Lapkiadó Vállalatnál.
Ifjúsági és gyermekirodalommal foglalkozott, meséket és gyermekverseket írt. Tudományos-fantasztikus műve a Merénylet a világűrben.