Egy amerikai Párizsban (film)

Ebben a cikkben meghívjuk Önt, hogy lépjen be a Egy amerikai Párizsban (film) izgalmas világába. Ezen a vonalon a Egy amerikai Párizsban (film)-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Megvizsgáljuk következményeit, relevanciáját ma és lehetséges hatásait a jövőben. Hasonlóképpen elemezzük a terület szakértőitől származó különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk a Egy amerikai Párizsban (film)-ről. Készüljön fel, hogy mindent megtudjon, amit a Egy amerikai Párizsban (film)-ről tudnia kell ebben a cikkben!

Nem tévesztendő össze a következővel: Egy amerikai Párizsban (zenemű).
Egy amerikai Párizsban
(An American in Paris)
1951-es amerikai film
RendezőVincente Minnelli
ProducerArthur Freed
AlapműEgy amerikai Párizsban
Műfajmusicalfilm
ForgatókönyvíróAlan Jay Lerner
FőszerepbenGene Kelly
Johnny Green
Saul Chaplin
ZeneSaul Chaplin
OperatőrAlfred Gilks
John Alton
VágóAdrienne Fazan
JelmeztervezőOrry-Kelly
DíszlettervezőCedric Gibbons
Gyártás
GyártóMetro-Goldwyn-Mayer
OrszágUSA
Nyelvangol
Játékidő109 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 1951
  • 1952. február 25. (Svédország)[1]
  • 1952. december 17. (Németország)[2]
Korhatár6 II. kategória (NFT/0832/2013)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Egy amerikai Párizsban témájú médiaállományokat.

Az Egy amerikai Párizsban (An American in Paris) 1951-ben készült színes amerikai filmmusical Vincente Minnelli rendezésében. A filmet George Gershwin azonos című zeneműve inspirálta. A filmből a háború után megkönnyebbült Amerika összes felszabadultsága és optimizmusa árad, talán ezért minden naivsága, és a broadway-musical műfaj minden közhelye dacára időtálló film.

Történet

Egy fiatal amerikai festő Párizsban utazik érvényesülni, de persze sikertelen. Egy napon egy csinos és gazdag nő felfedezi. Jerry leküzdve erkölcsi gátlásait elfogadja a támogatást. Egy este megismerkedik egy francia lánnyal, Lizzel, és egymásba szeretnek. Liz azonban eltitkolja, hogy egy ismert kabaré-énekes jegyese. Henri, az énekes egy alkalommal megmentette Lisa az életét. Lisát ez Henrihez köti, de a bonyodalom megoldódik Henri nagylelkűségének köszönhetően.

Gershwin zenéje egy húszperces táncos betétben önálló életre kelve túlnő a mai szemmel nézve giccses filmen.

Fontosabb díjak

  • Golden Globe-díj (1952)
    • díj: legjobb film a zenés és vígjáték kategóriában
  • Oscar-díj (1952)
    • díj: legjobb film
    • díj: legjobb operatőr
    • díj: legjobb jelmeztervezés
    • díj: legjobb látványtervezés
    • díj: legjobb filmzene: Johnny Green, Saul Chaplin
    • díj: legjobb forgatókönyv: Alan Jay Lerner

Jegyzetek

  1. ↑ tt0043278
  2. ↑ Lexicon of international films (német nyelven). Zweitausendeins

További információk