Edmondo De Amicis

Napjainkban a Edmondo De Amicis olyan téma, amely a mai társadalom sokféle aspektusát fedi le. A Edmondo De Amicis az emberek életére gyakorolt ​​hatásától a szakmai relevanciájáig a különböző területek fejlődésének és fejlődésének alapvető elemének bizonyult. Különféle kutatások és tanulmányok segítségével sikerült megerősíteni a Edmondo De Amicis fontosságát mindennapi életünkben, valamint a valóság különböző aspektusainak alakításában betöltött szerepét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Edmondo De Amicis különböző megközelítéseit és perspektíváit, elemezve annak hatását és relevanciáját a mai világban.

Edmondo De Amicis
Született1846. október 21.
Oneglia
Elhunyt1908. március 11. (61 évesen)
Bordighera, Olaszország
Állampolgárságaolasz (1861. március 17. – 1908. március 11.)
HázastársaTeresa Boassi
Foglalkozása
Tisztségemember of the Chamber of Deputies of the Kingdom of Italy (1897. április 5. – 1900. május 17.)
IskoláiModenai Katonai Akadémia
KitüntetéseiAmerican Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
SírhelyeMonumental Cemetery of Turin
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Edmondo De Amicis témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Edmondo De Amicis témájú médiaállományokat.

Edmondo De Amicis (Oneglia, 1846. október 21. – Bordighera, 1908. március 11.) olasz író, publicista.

Élete

Tanulmányait Cuneóban és Torinóban végezte, 1863-ban belépett a modenai katonai iskolába, ahonnan hadnagyi rangban került ki. Haditudósító volt a Risorgimento (Olaszország egyesítési mozgalma) idején. Részt vett az Ausztria elleni 1866-os hadjáratban, 1867-ben átvette az Italia militare című hírlap szerkesztését és Bozzetti militari cím alatt több katonai novellát írt. 1871-ben a katonai szolgálatból kilépett, egészen az irodalomra adta magát és Torinóban telepedett meg. 1890 után belépett a szocialista pártba. Műveit, főleg az ifjúság számára irt remek elbeszéléseket, több nyelvre is lefordították. Nagy társadalmi érzékenységű író volt, kitűnő útirajzokat írt. Utolsó éveit megkeserítette édesanyja halála és a veszekedései feleségével, melyek Furio fia öngyilkosságához vezettek.

Legismertebb műve az 1886-ban kiadott Szív (olaszul Cuore) című regény, egy kisiskolás szemszögéből leírt, naplószerű regény. A Gyermekszív című kötete saját magáról szól.

Művei

  • Szív (Cuore)
  • Sull' oceano (Milano, 1890)
  • Alle porto d' Italia (Milano, 1892)
  • Fra scuola e casa (Milano, 1892)
  • II libro della donna (Milano, 1892)

Magyarul

  • A szív. Egy iskolaév története; ford. Radó Antal; Dolinay, Bp., 1888
  • A bor és egyéb apróságok; ford. Tóth Béla; Lampel, Bp., 1898 (Magyar könyvtár)
  • Carmela. Novella; Légrády, Bp., 1905
  • Furio. Elbeszélés; ford. Elek Artúr; Franklin, Bp., 1907 (Olcsó könyvtár)
  • Lelkierő. Elbeszélés; ford. Elek Artúr; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
  • A török nő; ford. Vezsényi Béla; Lampel, Bp., 1913 (Magyar könyvtár)
  • A szív. Egy iskolásfiú naplója, 1-2.; ford. Zigány Árpád; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 192?
  • Szív; ford. Balla Ignác; Athenaeum, Bp., 1920 (Híres könyvek)
  • Forgács Ferencnéː Szív. Ifjúsági színmű; Edmondo De Amicis elbeszélése nyomán; Tanítóképző, Kolozsvár, 1940
  • Szív; ford. Gáspár Miklós; Nova, Bp., 1941
  • Az Appenninektől az Andokig. Elbeszélések a "Szív" c. kötetből; ford. Gellért György; Ifjúsági, Bp., 1955
  • Carmela. Elbeszélések; ford. Dalos László, bev. Füsi József; Zrínyi, Bp., 1959
  • Gyermekszív; ford. Székely Erzsébet; Creanga, Bukarest, 1973 (Minden gyermek könyve)
  • Szív; ford. Székely Éva; Móra, Bp., 1987
  • Szív; ford. Zigány Árpád, átdolg. Varga Lászlóné; Olvasók Háza, Bp., 2011 (A gyermekirodalom kincsei)

Források

További információk