A mai világban a Dąbrowa Górnicza továbbra is érdeklődés és vita téma. Idővel a társadalom alapvető elemévé vált, és a mindennapi élet számos területére hatással volt. Akár személyes, akár politikai, tudományos vagy kulturális szinten, a Dąbrowa Górnicza jelentős nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is vitákat és ellentmondásos véleményeket generál. Ebben a cikkben alaposan tanulmányozzuk a Dąbrowa Górnicza hatását különböző kontextusokban, valamint az általa jelentett előrelépéseket és kihívásokat a jövőre nézve.
Dąbrowa Górnicza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Vajdaság | sziléziai | ||
Körzethívószám | +(48)32 | ||
Rendszám | SD 00001– SD 99999 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 116 930 fő (2021. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 621,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 188 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Dąbrowa Górnicza weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dąbrowa Górnicza témájú médiaállományokat. |
Dąbrowa Górnicza – dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban. Dąbrowa Górnicza, bár a sziléziai vajdaság része, Kis-Lengyelország része, nem pedig Szilézia.
Az első említés 1755-ből való a településről. 1773-ban, Lengyelország első felosztása során a Porosz Királysághoz került. 1807-ben a napóleoni Varsói Hercegség, majd 1815-től az Orosz Birodalom protektorátusának, a Lengyel Királyságnak része lett. 1859-ben megnyitották a Bécs–Varsó–Szentpétervár vasútvonalat.
1920-ban a Kis-Lengyelországi Vajdaság része lett. 1939-es német megszállás súlyosan érintette a várost. A második világháború után ismét Lengyelország része.