Draskovich György (püspök)

Draskovich György
Pécs, Vác, majd Győr püspöke
Született	1599. május 14. Érsekújvár
Elhunyt	1650. november 26. (51 évesen) Bécs
Nemzetiség	magyar
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1628. július 18. – 1630. október 24. (Pécs)
Püspökségi ideje 1630. október 24. – 1635. október 22. (Vác)
Püspökségi ideje 1635. október 22. – 1650. november 26. (Győr)
Előző püspök Következő püspök Felsőtáli Dávid Pál Vinkovits Benedek
Draskovich György a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Draskovich György témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Draskovich György (egyértelműsítő lap).

Trakostyáni báró Draskovits György (1599. május 14. – Bécs, 1650. november 26.) pécsi, majd váci, utána győri püspök.

Draskovits János horvát bán és Istvánfi Éva, a híres történetíró legidősebb leányának fia volt. Pázmány Péter bíboros Grazba küldte az umaniorák és bölcselet tanulására, 1618. október 19-én pedig Rómába küldte, a Collegium Germano-Hungaricumba. 1622. szeptember 3-án visszatért a hazájába, előbb esztergomi kanonok, 1628. július 18-án pécsi-, 1630. október 24-én váci püspök és pozsonyi prépost, 1636-ban pedig győri püspök lett. Életének végső éveiben komoly ellentmondásba keveredett káptalanával, aki a király és az országgyűlés előtt vádat emelt ellene. Az 1647. évi CXIII. törvénycikk a vitás ügy eldöntését az esztergomi érsekre és az ország bírájára bizta.

A végrendeletében 60 000 forintot hagyományozott egyházi célokra. A soproni Jezsuita Kollégiumra, amelyet 1636-ban a gimnáziummal együtt alapított, 10 000, a zágrábi klarisszákra 20 000, és azokra, „kiket életében netán megkárosított”, 10 000 forintot hagyott.

• Philosophia. Graecii, 1618
• Oratio ad clerum habita in Synodo Tyrnaviensi… anno 1629 (Acta et Decreta Synodi diaecesanae Strigoniensis. Posonii, 1629 c. munkában van fölvéve)
• Menybe Vitetett Boldogságos Szüz Mária Congregatziójának, Melly,… 1615-dik esztendőben fundáltatott… Eredete: Regulái: Búcsúi. Hozzáadatván A Hitnek vallás-tétele a bé-vételkor: és egynehány áitatos Imádságok és Litániák. Nagy-Szombat, 171. (latinul irta 1628-ban, magyarra fordítva kiadta Jaklin Balázs nyitrai püspök N.-Szombatban 1684, most némely változtatásokkal Illyés István esztergomi nagyprépost)
• Narratio Translationis corporis S. Joannis Eleemosynarii. Viennae, 1632
• Ritualet is adott ki egyházkerülete számára 1636-ban

Két eredeti magyar levele Hegyi István vecseszéki alispánhoz (Győr, 1639. febr. 18. és márc. 11.) a pápai ref. egyház levéltárában van.

Tudományos műveltségéről és ékesszólásáról tanúskodik az a latin beszéd, melyet Pázmány megbizásából az 1629. megyei zsinat első napján az összegyülekezett egyháziakhoz intézett.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Kálvin legelső magyar támadója, Draskovich György és Confutatioja; Beke Ny., Debrecen, 1933 (Theologiai tanulmányok)
• Révész Imre: Szabady Béla: Draskovich György győri püspök élete és kora. 1599–1650; Székely Ny., Sopron, 1936
• Szabady Béla: Draskovich György győri kanonokjai. Kanonokok arcképei a XVII-ik században; Győregyházmegyei Alap Ny., Győr, 1938