Dombeya

A mai világban a Dombeya olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Dombeya vita és vita tárgya volt. A technológiai fejlődéssel és a közösségekben bekövetkezett változásokkal a Dombeya vezető szerepet töltött be az emberek mindennapi életében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dombeya különböző aspektusait, elemezzük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását, és megvizsgáljuk a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket.

Dombeya
Dombeya wallichii
Dombeya wallichii
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Sterculioideae
Nemzetség: Dombeya
Cav.
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dombeya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dombeya témájú médiaállományokat és Dombeya témájú kategóriát.

Dombeya wallichii virága
Dombeya cacuminum a funchali botanikus kertben

A Dombeya a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a Dombeyoideae alosztály névadó nemzetsége mintegy háromszáz fajjal. Nevét a főleg Peruban és Chilében kutató Joseph Dombey (1742–1795) utazóról, botanikusról kapta.

Elterjedése

A paleotropikus nemzetség fajainak mintegy negyede Afrikában, a többi Madagaszkáron él.

Megjelenése, felépítése

Az egyes fajok fehér vagy rózsaszín virágú fák vagy cserjék; a legtöbb faj virágai kicsik, jellegtelenek. Magjaik kicsi, kerek kapszulákban ülnek. Legismertebb közülük a nagy virágfejű, pálhás madagaszkári Dombeya wallichii.

Életmódja

A madagaszkári fajok tipikus trópusi növények, így a fagyot egyáltalán nem viselik el; az afrikaiak mérsékelten fagytűrők, így a mediterrán éghajlatú vidékeken is ültethetők.

Felhasználása

A D. x cayeuxii hibridfaj: a szép virágú örökzöld rosthársat dísznövénynek ültetik. Fagyérzékeny. Bokor vagy fa, de cserepes növényként is termeszthető. A nagy virágú fajok, kiváltképp a D. wallichii és a D. cacuminum elterjedt dísznövények.

Öt faj (például a D. umbellata nevű cserje) rostos háncsából kötelet készítenek.

Források