Dobozy Imre (író)

Mai cikkünkben a Dobozy Imre (író) lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Dobozy Imre (író) ma széles körben tanulmányozott és vita tárgya, mivel következményei a társadalom különböző aspektusait fedik le. Mind személyes, mind kollektív szinten a Dobozy Imre (író) jelentős hatást fejt ki, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni. Ebben a cikkben elemezzük a Dobozy Imre (író) körül javasolt különböző perspektívákat és megközelítéseket, valamint ezek relevanciáját a mai kontextusban. Történelmi, kulturális, tudományos és társadalmi szempontokkal fogunk foglalkozni, hogy átfogó képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Dobozy Imre (író) izgalmas univerzumában, és fedezze fel életünkre gyakorolt ​​hatását!

Ez a szócikk a magyar íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Dobozy Imre (egyértelműsítő lap).
Dobozy Imre
A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben Bahget Iskander felvétele
A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben
Bahget Iskander felvétele
Született1917. október 30.[1]
Vál[2]
Elhunyt1982. szeptember 23. (64 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • főszerkesztő (1961. október – )
  • az MSZMP KB tagja (1975. március 22. – 1982. szeptember 23.)
Kitüntetései
SírhelyeFiumei úti sírkert (12-2-2)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokvers, tanulmány, regény, elbeszélés, forgatókönyv
Első műveJúnius (versek, 1938)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobozy Imre témájú médiaállományokat.

Dobozy Imre (Vál, 1917. október 30. – Budapest, 1982. szeptember 23.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, újságíró.

Életpályája

Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Szent István park 15. szám alatt

1935-től tanárképzőbe járt, majd könyvelő volt a Hitelbanknál. Részt vett a falukutató mozgalomban. 1942–1943 között katona volt. 1944-ben ismét bevonult, átállt a szovjet hadsereghez. 1945-től a Buda környéki járás MKP-titkára volt. 1947–1959 között a Szabad Föld, a Szabad Nép és a Népszabadság munkatársa. 1959-1973 között a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, 1975–1981 között elnöke volt. 1961–1963 között az Élet és Irodalom főszerkesztője. A Fiumei úti sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.[3]

Költészete

Verseit a Válasz, a Pesti Hírlap, az Új Idő közölte; kötetben is megjelentek (Június, 1938) . Írt a századvégi agrármozgalomról (Azért a víz az úr, 1950) . A riportszociográfia műfajának megújításával kísérletezett (Túrkeve, 1951; Az új Túrkeve, 1952) . 1956 után a drámai helyzeteket is derítő humorral számolt be a TSZ-szervezések újabb fordulóiról (Tegnap és ma, 1960; Hegyoldal, 1961) . Írásainak másik nagy témaköre a második világháború. Kötelező jellegű váltakozása (A fegyverek beszéltek, 1955) után gazdagon, önéletrajzi elemekkel dúsítva eleveníti meg a háborús életet. Nemzeti lelkiismeret-vizsgálatot tart a Kedd, szerda, csütörtök (1967) lapjain, köztük az önironikus A tizedes meg a többiek (1965) című filmen és színpadon is sikeres kalandregényében. A Hatalom nélkül (1979) és az A lét alatt (1981) című regényei a háborút követő korszak politikai harcait beszélik el. Drámaíróként az 1956-os eseményekről a hivatalos következményeket kielégítő Szélviharral jelentkezett (1958, ebből film is készült; Tegnap) . A Holnap folytatjuk (1963) az értelmiség helyzetéről beszél. Az Eljött a tavasz (1969) a nemzeti és történelmi önvizsgálat drámája. Műveit több külföldi színház is bemutatta. Filmforgatókönyveket is írt (Zápor; 1960, Hattyúdal; 1964) .

Művei

  • Június. ifj. Ambrózy Ágoston, Békeffy Gábor, Dobozy Imre, Puszta Sándor, Rolla Margit, cserei Szász László, Taksonyi Pál, Turbók Gyula versei; Bartha Miklós Társaság, Bp., 1941
  • Két világháború; Szikra, Bp., 1947 (Szabad Föld téli esték könyvei)
  • A parasztság küzdelmei a Horty-rendszer alatt; MKP Országos Oktatási Osztálya, Bp., 1947 (Oktatási füzetek Falusi tanfolyam Politikai ismeretek)
  • A parasztság jelene és jövője; Szikra, Bp., 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
  • A magyar demokrácia három éve; Országos Szabadművelődési Tanács, Bp., 1948 (A szabadművelődés kis könyvtára)
  • Műtrágyázás – jobb termés; Országos Tervhivatal, Bp., 1948
  • A feketeéri táblás; Dolgozó Parasztok Országos Szövetsége, Bp., 1949
  • Új élet a reménypusztai "Új élet" termelőcsoportban; Athenaeum, Bp., 1950 (Mezőgazdasági kiskönyvtár)
  • "Azért a víz az úr". Századvégi agrármozgalmak Magyarországon; Athenaeum, Bp., 1950
  • Túrkeve; Művelt Nép, Bp., 1951
  • Új vetés nő a Kunságon; Művelt Nép, Bp., 1951
  • Az új Túrkeve; Művelt Nép, Bp., 1952
  • A szent kút; Művelt Nép, Bp., 1952
  • Tavaszi szél; Országos Béketanács, Bp., 1952 (Békebizottságok kiskönyvtára)
  • Felhő és napsütés; Művelt Nép, Bp., 1953
  • Pártmunka egy nyírségi termelőszövetkezetben Sóstóhegy; Szikra, Bp., 1954
  • Így harcolnak Dégen a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a jólétért; Szikra, Bp., 1954
  • Más kézben a fegyver; Belügyminisztérium Országos Rendőrkapitányság Politikai Osztálya, Bp., 1955?[4]
  • Moszkvai utazás; Szikra, Bp., 1955
  • A fegyverek beszéltek. Szerencsés Ferenc naplója; Szikra, Bp., 1955 (Érdekes könyvek)
  • Mindennapi történetek; Szikra, Bp., 1956
  • Este az alvégen; Szikra, Bp., 1956
  • A tapolcai vár; Kossuth, Bp., 1957
  • Szélvihar. Dráma; rendezői tan. Kemény György, a díszletterv. Blanár György; Népművelési Intézet, Bp., 1958 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Tanya a viharban (filmforgatókönyv, 1958)
  • Tegnap és ma. Regény és elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1960
  • Virrad (filmforgatókönyv, 1960)
  • Zápor (filmforgatókönyv, 1960)
  • Hegyoldal. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Holnap folytatjuk. Színmű; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Hattyúdal (filmforgatókönyv, 1964)
  • Váltás (filmforgatókönyv, 1964)
  • Az idegen ember (TV-film, 1964)
  • Két találkozás (TV-film, 1965)
  • A tizedes meg a többiek (filmforgatókönyv, 1965)
  • Mai magyar drámák / Dobozi Imre: Szélvihar / Darvas József: Kormos ég; Szépirodalmi, Bp., 1965 (Diákkönyvtár)
  • Egy nap a paradicsomban (TV-film, 1967)
  • Kedd, szerda, csütörtök; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Eljött a tavasz. Dráma; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • Szemtől szembe (novella, 1970)
  • A tizedes meg a többiek / Kedd, szerda, csütörtök; Szépirodalmi, Bp., 1969 (A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó zsebkönyvtára)
  • A királylány zsámolya; s.n., Bp., 1974 (Kozmosz könyvek)
  • Ősztől tavaszig / Eljött a tavasz / Holnap folytatjuk / Szélvihar; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • A tizedes meg a többiek / Elbeszélések / Kedd, szerda, csütörtök; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (30 év)
  • Hatalom nélkül. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Váratlan hangverseny; vál. Tóth Gyula; Zrínyi, Bp., 1987

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
  3. ↑ 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)
  4. ↑ https://moly.hu/konyvek/dobozy-imre-mas-kezben-a-fegyver

Források

További információk