Demján Sándor

A Demján Sándor cikke részletesen és informatívan foglalkozik a... Ez a téma napjainkban nagy jelentőséggel bír, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. A cikk során a szakterület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét elemezzük azzal a céllal, hogy az olvasó átfogó és naprakész jövőképet nyújtson a témában. Hasonlóképpen esettanulmányokat és konkrét példákat is megvizsgálunk, amelyek bemutatják a Demján Sándor jelentőségét és hatókörét a mai társadalomban. Ennek a cikknek az a célja, hogy egy mély és teljes látásmódot kínáljon a Demján Sándor-ről, azzal a céllal, hogy tájékozódjon és reflexiókat generáljon az olvasóban.

Demján Sándor
Született1943. május 14.
Börvely[1]
Elhunyt2018. március 26. (74 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFiumei úti sírkert (19-2-13/14)
A Wikimédia Commons tartalmaz Demján Sándor témájú médiaállományokat.

Demján Sándor (Börvely, 1943. május 14. – Budapest, 2018. március 26.[3][4][5]) Állami Díjas magyar üzletember, közgazdász. Az államszocialista időkben a Skála-Coop vezetőjeként és az első magyar magántulajdonban lévő kereskedelmi bank, az MHB alapítójaként vált ismertté, majd a rendszerváltás után kibővítette vállalkozási körét és az ország leggazdagabb emberei közé került. Élete utolsó éveiben Magyarország 1–5. leggazdagabb és 6–16. legbefolyásosabb emberei egyikének számított.

Élete

Szülei – több székely családdal együtt – 1940-ben költöztek a Szatmár megyei Börvelybe. Édesapját nem ismerhette, mivel a második világháborúban eltűnt. 1944-ben édesanyja három gyermekével Magyarországra, Etyekre költözött, a háború után kitelepített svábok házába.[6] Ezt követően Kiskunlacházán, nevelőszülőknél töltötte gyermekkorát, itt ismerte meg más nélkülözők és a cigányok életét. Szeretett olvasni, és sokat mesélt olvasmányairól a kortársainak is.[7] A Fogyasztói Szövetkezetek Országos Szövetségének (SZÖVOSZ) ösztöndíjasaként 1965-ben szerzett diplomát a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. A főiskolai évek után a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál helyezkedett el egyre magasabb pozíciókban (1965–1966), majd a Bicskei ÁFÉSZ elnökhelyettese (1966–1968), később a Gorsium ÁFÉSZ elnöke lett (1968–1973).[8] 1973 és 1986 között a Skála Coop szövetkezeti közös vállalatnak volt a vezérigazgatója. 1986 és 1990 között a Magyar Hitelbank elnöke volt, továbbá az alapítók egyike. 1990-től a Közép-európai Fejlesztési Társaság, majd 1991-től a Közép-európai Beruházási Társaság vezérigazgatója volt.

1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a Pólus Centert. 1996–tól az általa létrehozott TriGránit Fejlesztési Zrt. elnöke volt. 1999-ben megnyitotta a Nyugati Városközpontot, ismertebb nevén a WestEnd City Centert, ezt követte 2000-ben a pozsonyi Pólus City Center megnyitása, majd 2005-ben a Silesia City Center nyitása Katowice városában, Lengyelországban.[9] A 2000 márciusában megalakított Hivatásos Labdarúgó-alszövetség vezetője lett. Két év előkészítési fázis után, 2008-ban bevásárolta magát az orosz állami lottóba.

1976. április 3-án a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása. Középen Demján Sándor igazgató

Demján Sándor ügyvezető elnöke volt az egyik legnagyobb magyar munkáltatói szervezetnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint 2017-ig elnöke volt a takarékszövetkezetek érdekvédelmi szervezetének, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ) is.[10]

2008-ban 300 milliárd forintra becsült vagyonával ő volt Magyarország leggazdagabb embere. Vagyonát 2006-ban még csak 80 milliárd forintra becsülték, így két év alatt majdnem megnégyszerezte tőkéjét.[11]

Nevéhez fűződik a 2003-ban alapított Prima Primissima díj is. 2003-ban a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) támogatásával alapította ezt a díjat, melynek céljául az alapítók a magyar értelmiség eredményeinek megőrzését, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének erősítését tűzték ki.[12] 2010-ben belépett a bankszektorba is: megvásárolva a Wallis Zrt.-től a Milton Bankot, amit átkeresztelt Gránit Bankra.

2012-ben bejelentette, hogy vagyona jelentős részét halála után jótékony célra ajánlja fel.[13] Szintén 2012-ben a Világgazdaság A növekedés feltételei című konferenciáján Demján Sándor azt mondta, hogy tömeges selejtgyártást végeztek az egyetemek Magyarországon, hogy a kínai fiatal tudása magasabb, mint a magyaré, továbbá hogy nem szabadna olyan tudósokat képezni, akik például a bogarak életét kutatják.[14] 2014-ben arról is bejelentést tett, hogy korára való tekintettel fokozatosan visszahúzódik az üzleti élettől, és cégeinek irányítását beosztottjainak adja át.[15]

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 6. legbefolyásosabb személye.[16] 2017-ben a rangsor 16. helyén végzett.

2018. március 26-án este hunyt el.[3]

Jelentősebb projektjei

Demján Sándor cégei
TriGránit cégcsoport:

TriGránit Fejlesztési Zrt.
TriGránit Management Ingatlankezelő és Hasznosító Kft.
Duna Sétány Székház Kft.

Arcadom cégcsoport:

Arcadom Építőipari Zrt.
Arcadom Szeged Kft.
Bio-Inkubátorház Kft.
IBO-PLUS Kft.
MAC Kft.
SE Campus Kft.
Arcadom D.O.O. Beograd (Szerbia)
Arcadom Gyengeáramú Kft.
Arcadom Montenegró D.O.O. Podgorica (Montenegró)
Montex S.R.L. (Románia)
S.C. Arcadom S.R.L. (Románia)
OsnovAktivStroy Kft. (Oroszország)
Arcadom Poland Spolka (Lengyelország)
Hosszúréti Kft.
Duna Haller kapu I. Kft.

Euroinvest cégcsoport:

Euroinvest Közép-Európai Befektetési Rt.
Bakonyi Erőmű Zrt.
Almásfüzitői hőerőmű
Badacsonyi Pincegazdaság Rt.
Tököli repülőtér
Almásfüzitői ipari park
Orglot Magyarország Befektetési Zrt.

Egyéb:

Polus Investment Ltd. (Ciprus)
Magyar Tőketársaság Zrt.
Gránit Bank Zrt.

Kitüntetései,[8] elismerései

elismerései">szerkesztés]
Demján Sándor sírja a Fiumei úti sírkertben (19-2-13/14)
  • Állami Díj – A szövetkezeti kereskedelem fejlesztése, korszerű kereskedelemhálózat kiépítése terén végzett munkájáért (1980)
  • Az Év Embere Magyarországon (1986)
  • Szövosz-díj
  • Év Menedzsere Magyarországon (1988)
  • Év Vállalkozója Magyarországon (1996)
  • Planetáris Tudat – Magyar Üzleti Díj (1996)
  • Aschner Lipót-díj (1997)
  • Etyek díszpolgára (1997)
  • Évtized Legbefolyásosabb Üzletembere (2000)
  • Budapest XV. kerületének díszpolgára (2001)
  • Az Év Legsikeresebb Ingatlanos Személyisége (2002)
  • A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Díszpolgára (2003)
  • Budapest VI. kerületének díszpolgára (2003)
  • Budapest díszpolgára (2003)
  • Kiemelkedő Vállalkozói Tettért – pozsonyi főpolgármesteri kitüntetés (2004)
  • Wahrmann Mór-érem – MTA kitüntetése (2005)
  • Szövetkezetért Életút – ÁFEOSZ kitüntetése (2005)
  • Arany Medál Díj – a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kitüntetése (2005)
  • Az Év Üzletembere 2005 – az Ernst and Young nemzetközi tanácsadó cég díja (2006)
  • KKE Életmű Fő díj – Wall Street Journal által szponzorált KKE-i Ingatlan Minőségi Díjátadó Gála kitüntetése (2006)
  • Kármán Tódor-díj a magyar oktatás kiemelkedő támogatásáért (2007)
  • Alekszander Nyevszkij Szent Fejedelem Érdemrend (első fokozat) (2008)
  • Műegyetem díszpolgára (2010)
  • Miskolci Egyetem díszpolgára (2011)
  • Budapesti Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvinianae díj (2011)
  • Encs díszpolgára (2012)
  • Resource Property Awards életműdíja (2012)
  • A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2013)
  • Tatárföld köztársasági érdemrendje (2013)
  • Emberi Méltóságért kitüntetés (2015)[17]

Jegyzetek

  1. ↑ Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ Meghalt Demján Sándor
  3. ↑ a b Meghalt Demján Sándor
  4. ↑ Meghalt Demján Sándor
  5. ↑ Meghalt Demján Sándor
  6. ↑ Demján Sándor portréja – I. rész: A városalakító Archiválva 2018. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnarancs.hu
  7. ↑ Gergő, Brückner: Meghalt Demján Sándor (magyar nyelven). index.hu, 2018. március 27. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  8. ↑ a b Magyar Sportévkönyv 2001. Aréna 2000–2001. ISSN 12180807 (2002) 
  9. ↑ http://www.napigazdasag.hu/default.asp?cCenter=wiw/person.asp&cMenu=WH&nid=1569 Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben napigazdaság.hu
  10. ↑ Demján Sándor távozik az OTSZ éléről. www.napi.hu (2017. február 9.) (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  11. ↑ Demján Sándor/hetek.hu. . (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  12. ↑ Prima Primissima, a díjak díja Archiválva 2017. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, primissima.hu
  13. ↑ Demján Sándor: Szegényekre és művészekre hagyom a vagyonom
  14. ↑ Demján: Akár ássunk gödröt - Hazaárulás nem lehívni az EU-pénzeket. . (Hozzáférés: 2012. november 10.)
  15. ↑ Milliárdos bukás és elképesztő osztalék Demján cégbirodalmában, Napi.hu, 2014. június 19.
  16. ↑ Itt a lista! Ők a leggazdagabbak és a legbefolyásosabbak Magyarországon, Napi.hu, 2014. május 8.
  17. ↑ Demján Sándor kapta az Emberi Méltóságért kitüntetést. nepszava.hu, 2015. október 14. (Hozzáférés: 2020. november 28.)

Források

További információk