A David Hartley téma fontosságáról régóta vita folyik tudományos és szakmai körökben. A technológia fejlődésével, valamint a kultúra és a társadalom változásaival egyre fontosabbá vált a David Hartley alapos megértése és elemzése. A történelem során a David Hartley visszatérő téma volt különböző kontextusokban és tudományágakban, bemutatva fontosságát és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a David Hartley különböző aspektusait, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi következményeiig és a jövőre vonatkozó relevanciájáig.
David Hartley | |
![]() | |
Született | |
Elhunyt | 1757. augusztus 28. (52 évesen)[5][6][1][7][8] Bath[9][4] |
Állampolgársága | brit |
Gyermekei |
|
Szülei | Evereld Wadsworth David Hartley |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | a Royal Society tagja |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz David Hartley témájú médiaállományokat. | |
David Hartley (Illingworth, Halifax, 1705. augusztus 30. – Bath, 1757. augusztus 28.) angol filozófus.
Előbb teológiát, majd orvostant és filozófiát tanult és mint gyakorlati orvos végezte be életét.
Lélektani munkájával: Observations on man, his frame, his duty and his expectations (2 köt., London 1749) megalapítója annak a sajátos angol lélektani iránynak, melyet asszociációs lélektannak neveznek. A lelki jelenségeket az angol empírizmus értelmében primitív benyomásokból (idea) és e benyomások kapcsolatából származtatja, egyszersmind filozófiai alapot is keres elmélete számára. A benyomásoknak agyvelő-lengések felelnek meg, a benyomások társulásának lengéstársulások. Hartley közel jár a materializmushoz, de nem vallja; ragaszkodik elmélete dacára a spiritualizmushoz, isten és a lélek halhatatlansága fogalmához. Lélektani elmélete és fiziológiai föltevései sok tekintetben megegyeznek a mai fölfogással, melynek ő egyengette útját.