Ma a David Brewster olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Ez egy olyan téma, amely a történelem során jelen volt, és az idő múlásával folyamatosan fejlődik. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a David Brewster felkeltette a szakértők, kutatók, politikusok és állampolgárok figyelmét. A technológia és a kommunikáció fejlődésével a David Brewster globális jelentőségű kérdéssé vált, amely bármilyen korú és állapotú embert érint. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a David Brewster körül forgó különböző szempontokat és vitákat, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt hatását.
David Brewster | |
![]() | |
Született | 1781. december 11.[1][2][3][4][5] Jedburgh[6] |
Elhunyt | 1868. február 10. (86 évesen)[1][2][3][5][7] Melrose[6] |
Állampolgársága | |
Házastársa | |
Gyermekei |
|
Szülei | Margaret Key James Brewster |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Edinburgh-i Egyetem |
Kitüntetései | Lista
|
Sírhelye | Melrose Abbey[11] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz David Brewster témájú médiaállományokat. | |
David Brewster (Jedburgh, 1781. december 11. – Gattonside, 1868. február 10.) skót fizikus, matematikus.
Öt testvére közül minden fiútestvére a skót presbiteriánus egyház lelkésze lett. Apja őt is azzal küldte az Edinburgh-i Egyetemre, hogy ő is lelkész legyen. Mire 1800-ban megszerezte a lelkészi végzettséget, már érdeklődése teljesen a természettudományok felé fordult.[12]
Londoni tudományos lapokban cikkeket közölt diffrakciós méréseiről. 27 évesen beválasztották az Edinburgh-i Royal Society-be, Ez után kezdte meg a The Edinburgh Encyclopædia kiadását. Később figyelme a fény polarizációs jelenségek felé fordult.
1811-ben kezdte el megismételni Malus méréseit, azonban vele ellentétben Brewster felismerte a polarizációs szög később róla elnevezett törvényét.