Dakka
A mai világban a Dakka nagy jelentőségűvé vált különféle összefüggésekben, és jelentős hatást gyakorol a társadalomra. A Dakka megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, és különböző területeken vita és elemzés témájává vált. Annak megértéséhez, hogy a Dakka milyen hatással van mindennapi életünkre, feltétlenül fel kell tárnunk különböző oldalait és dimenzióit, valamint meg kell vizsgálnunk időbeli alakulását. Ily módon megérthetjük annak fontosságát és következményeit jelenlegi valóságunkban.
| Dhaka Dakka (ঢাকা) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Banglades |
| Körzet | Dakkai körzet |
| Polgármester | Sadeque Hossain Khoka |
| Irányítószám |
|
| Körzethívószám | 02 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 800 000 fő (2017)[1] |
| – elővárosokkal | 19,5 millió (2018-ban)[2] fő |
| Népsűrűség | 43 797 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 4,0 m |
| Terület | 153,84 km² |
| Időzóna | BST (UTC+6) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 23° 43′ 44″, k. h. 90° 23′ 40″23.728889°N 90.394444°EKoordináták: é. sz. 23° 43′ 44″, k. h. 90° 23′ 40″23.728889°N 90.394444°E | |
 | |
| Dhaka Dakka weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dhaka Dakka témájú médiaállományokat. | |
Dhaka (bengáli: ঢাকা Ḍhākā; IPA: ) vagy anglicizált neve után Dakka (angol: Dacca) [3] Banglades fővárosa és az azonos nevű kerület legnagyobb városa.
A világ egyik legnépesebb városa.[4] 2007-ben a The Economist gazdasági lap élhetőségi listáján 132 világváros közül az utolsó előtti helyet kapta.[5] 2023-ban ugyanezen minőségben a Mercer listáján 241 város közül a 216. helyre került.[6]
Fekvése
A város a Buriganga folyó partján terül el; Banglades legnagyobb és egyben a világ egyik legnagyobb városa.
Éghajlata
A trópusi monszun által szabályozott éghajlata forró, és nedves, az évi középhőmérséklet itt 25,6 Celsius-fok. Az ázsiai kontinens belsejéből érkező légtömegek hatására a tél novembertől kezdődik, amely csaknem száraz és február végéig tart. A januári átlaghőmérséklet 18,4 Celsius-fok.
A telet forró tavasz követi, mely a monszunváltás időszaka. A hőség ekkor csak állandóan fokozódik, április, májusban a középhőmérséklet eléri a 29 Celsius-fokot, de számottevő csapadék nélkül. A forró, kevés csapadékú tavaszt a nyári monszun délnyugatról érkező szelei szüntetik meg. Az Indiai-óceán felől áramló meleg és nagyon nedves levegő ismétlődő, tartós esőzéseket okoz, nyomasztó fülledtséggel, a relatív páratartalom ekkor 87%-os, és ez csak októberben mérséklődik. A júliusi középhőmérséklet 28,4 Celsius-fok, és a csapadék négyötöde is ekkor; májustól októberig hull le, gyakorta hatalmas árvizeket okozva.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 31,1 | 34,4 | 40,6 | 42,2 | 41,1 | 36,7 | 35,0 | 36,1 | 36,7 | 37,2 | 34,4 | 30,6 | 42,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 25,4 | 28,1 | 32,5 | 33,7 | 32,9 | 32,1 | 31,4 | 31,6 | 31,6 | 31,6 | 29,6 | 26,4 | 30,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 19,1 | 21,8 | 26,5 | 28,7 | 28,7 | 29,1 | 28,8 | 29,0 | 28,8 | 27,7 | 24,4 | 20,3 | 26,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 12,7 | 15,5 | 20,4 | 23,6 | 24,5 | 26,1 | 26,2 | 26,3 | 25,9 | 23,8 | 19,2 | 14,1 | 21,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 6,1 | 6,7 | 10,6 | 16,7 | 14,4 | 19,4 | 21,1 | 21,7 | 21,1 | 17,2 | 11,1 | 7,2 | 6,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 29 | 65 | 156 | 339 | 340 | 373 | 316 | 300 | 172 | 34 | 13 | 2144 |
| Havi napsütéses órák száma | 279 | 226 | 217 | 180 | 155 | 90 | 62 | 62 | 90 | 186 | 240 | 279 | 2066 |
| Forrás: Weatherbase, Weather | |||||||||||||
Története
.jpg)
Bengália ősi városát, Dekkát még az időszámítás előtti első évezredben alapították. Nevét a termékenység istennőjének itt talált szobra után kapta; amely (dhaka) elrejtett istennőt jelent. A város háborúkkal terhes viharos története és a sorozatos pusztító áradások a település régmúltját is csaknem teljesen eltörölték.
A környék kisebb-nagyobb települései közül Dakka csak a 15. században, a muszlim szultánok uralkodása idején emelkedett ki és hamarosan jelentős kézműipari és kereskedelmi központtá vált, majd a közigazgatási szerepkör elnyerése tovább fokozta a város fejlődését.
1608-ban az iszlám kán Dakkát választotta Bengália székhelyének, ennek előnyét egészen 1704-ig viselte a város, melynek lakossága közben félmillióra gyarapodott, de a 18. század elejétől fokozatosan veszített jelentőségéből.
A mogulok uralma alatt a várost Dzsáhángír Nagarnak nevezték.
1756-ban brit uralom alá került, mely alatt nagy mértékben fejlesztették és hamarosan Kalkutta után a második legnagyobb város lett Bengálban. India felosztása után Dakka előbb Kelet-Pakisztán, majd 1972-ben a független Banglades fővárosa lett. Ebben az időszakban jelentős politikai zűrzavarokat (többször vezettek be statáriumot), Banglades függetlenségének kikiáltását, katonai elnyomást és háborúk, természeti katasztrófák által okozott nyomorúságot élt át a város.
Népessége
Népessége nagyon gyorsan növekedik, amint ezt a táblázat is mutatja. Előrejelzések alapján a dakkai agglomerációban 2025 végére 25 millió ember él majd.[7]
| Év | Népesség (agglomeráció) |
|---|---|
| 1970 | 1 374 000 |
| 1980 | 3 265 000 |
| 1990 | 6 621 000 |
| 2000 | 10 285 000 |
| 2010 | 14 730 000 |
| 2020 | 21 005 000 |
Gazdaság
A mai Dakka a bangladesi politikai, gazdasági és kulturális élet központja (az ország városai közül itt a legmagasabb az írástudók aránya) és változatos gazdasága van. A város az ország gazdaságának kb. egyharmadát adja.[9] Számos multinacionális vállalat, például a GlaxoSmithKline, a HeidelbergCement, Reckitt Benckiser, a HSBC, a British American Tobacco és a Nestlé regionális székhelye itt található.
Az utóbbi években a városban modernizálták a közlekedést, a távközlést és a közműveket. A város nem csekély külföldi tőkét vonz, jelentős a gazdasági termelése és kereskedelmi mérlege. Egyre többen költöznek be a városba vidékről.
Közlekedés
Légi
Problémák
Jelentős a légszennyezés, a túlnépesedés, a szegénység és a bűnözés, valamint gyakorta előfordulnak energiaellátási zavarok.
Nevezetességek
- Lálbág-erőd, mogul erőd a 17. századból
- Bájatul Mokárram nemzeti mecset
- Örmény templom, 18. századi műemlék
Sport
Ahogy egész Bangladesben, Dakkában is igen népszerű a krikett. Itt található a Ser-i-Bángla Krikettstadion és a Bangabandhu Nemzeti Stadion, és Dakkában van a székhelye a bangladesi Húsz20-as krikettbajnokság, a Bangladesh Premier League egyik csapatának, a Dhaka Dominatorsnak a székhelye.
Testvérvárosok
Képek
-
Utcakép -
Dakkai forgalom -
-
A város a magasból
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Guinness World Records 2019, 163
- ↑ https://www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/urbanization/the_worlds_cities_in_2018_data_booklet.pdf
- ↑ C. L. Choguill: New Communities for Urban Squatters: Lessons from the Plan That Failed in Dhaka, Bangladesh. 2012–12–06. ISBN 978-1-4613-1863-7 Hozzáférés: 2021. február 1.
- ↑ The Worlds Cities in 2018. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ http://www.economist.com/node/8908454
- ↑ Quality of Living City Ranking 2023 (zz-GL nyelven). www.mercer.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2021. január 19.)
- ↑ worldpopulationreview
- ↑ https://www.thedailystar.net/business/dhakas-economic-activities-unplanned-analysts-1366252
- ↑ Mazumdar, Jaideep. „A tale of two cities: Will Kolkata learn from her sister?”, Times of India , 2013. november 17.. (Hozzáférés: 2020. szeptember 29.)
- ↑ NYC's Partner Cities. The City of New York. . (Hozzáférés: 2015. március 26.)
- ↑ „Islamabad to get new sister city”, Dawn , 2016. január 5.. (Hozzáférés: 2019. július 4.)
Források
- Világ fővárosai ISBN 963-09-2873-6
