Czakó Adolf
A Czakó Adolf olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette az elmúlt években. Ennek a Czakó Adolf-nek a jelentősége a társadalom különböző területeire gyakorolt hatásában rejlik, az egészségtől a gazdaságig. Ez egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, és arra ösztönzi a szakértőket és a hétköznapi egyéneket, hogy tájékozódjanak és kérjenek véleményt az üggyel kapcsolatban. Ebben a cikkben a Czakó Adolf-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és szempontokat fogjuk feltárni, hogy megértsük annak relevanciáját és azt, hogy hogyan befolyásolhatja életünket.
| Czakó Adolf | |
| Született | Zwick Róbert 1860. február 4. Pest |
| Elhunyt | 1942. január 28. (81 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (11-5-9)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Czakó Adolf témájú médiaállományokat. | |
Czakó Adolf (eredeti neve: Zwick Róbert (1884-ig)) (Pest, 1860. február 4. – Budapest, 1942. január 28.[3]) magyar építészmérnök, műegyetemi tanár. Az Országos Középítési Tanács és a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete elnöke, valamint az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szövetségében Magyarország állandó képviselője volt.
Életpályája
Szülei: Zwick Mihály és Hirsch Alojzia voltak.[3] Tanulmányait a budapesti Műegyetemen és Zürichben végezte el. 1884-ben diplomázott. Gyakorlatát a MÁV-nál végezte el 1885–1886 között. 1886–1889 között a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium mérnökeként dolgozott. 1889–1894 között a Kereskedelmi Minisztérium Hídépítési Osztályának mérnöke, 1894–1895 között főmérnöke volt. Ebben az időszakban építette a zágrábi Száva-hidat. Egy értekezését a Mérnök Egylet 1888-ban Hollán-pályadíjjal jutalmazta. 1895-től a József Műegyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékén előadó, majd nyilvános rendkívüli tanár (1895–1900), 1900–1931 között nyilvános rendes tanára volt. 1902-ben vezette be a mérnökképzésbe a szilárdságtani laboratóriumi gyakorlatokat. 1912–1914 között a Gépészmérnöki Osztály dékánja volt. 1916–1917 között a Mérnöki és Építészi Osztály dékánjaként dolgozott. 1918–1920 között a Műegyetem rektora volt. 1931-ben nyugdíjba vonult. 1931-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja lett. 1938-ban a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává avatták.
Sírja a Fiumei úti sírkertben található (11-5-9).
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
- Csonka Pál: Dr. h. c. Czakó Aldár (Technika, 1942. és Magyar Mérnök és Építész Egyesület Közleménye 1942, bibliográfiával)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8