A Cueva de las Manos téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, hiszen hatása a társadalom különböző területeire terjed ki. Megjelenése óta vita, kutatás és elmélkedés témája lett, ellentétes véleményeket generálva, ismereteket gazdagítva körülötte. Ebben a cikkben a Cueva de las Manos különböző aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva történetét, fejlődését és mai hatását. Különféle nézőpontokat, bizonyítékokat és érveket fogunk elemezni, hogy teljes mértékben megértsük ezt a jelenséget, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon.
Cueva de las Manos | |
Világörökség | |
![]() | |
Kézlenyomatok és vadászjelenet | |
Adatok | |
Ország | Argentína |
Világörökség-azonosító | 936 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | III |
Felvétel éve | 1999 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Cueva de las Manos témájú médiaállományokat. |
Cueva de las Manos (magyarul A kezek barlangja) egy barlang Argentína Santa Cruz tartományában, 163 km-re délre Perito Morenótól, a Francisco P. Moreno Nemzeti Parkban.
A barlang a Pinturas folyó völgyében található, Patagónia egy elszigetelt vidékén. Híressé a benne található barlangrajzok, barlangfestmények tették, amelyek legtöbbje kezet ábrázol, a hely innen kapta nevét. A művészek a vidéken már 9000 évvel ezelőtt élő őslakosok voltak, talán a tehuelche indiánok elődei. A festékek összetétele ásványi eredetű, ezért a festmények korát a festéshez használt, csontból készült csövek maradványainak vizsgálatával állapították meg. A csontcsövek segítségével fújták a festéket a falra tapasztott kéz köré.
A barlang 24 m mély, bejárata 15 m széles és kezdetben 10 m magas. A terep a barlangon belül emelkedik, a belmagasság csökken, s végül nem több mint 2 m.
A kezek képei gyakran negatívok (stencilezve). Ezeken kívül emberek, guanakók, nanduk, macskafélék és más állatok rajzai láthatóak, valamint geometriai formák, cikcakkos minták, a nap ábrázolásai és vadászjelenetek. Hasonló festmények, bár jelentéktelenebb számban, a közeli barlangokban is találhatóak. Ott piros pontok is vannak a mennyezeten, a festő valószínűleg a vadászatra használ bolát belenyomta a festékbe, majd feldobta. A festmények színei vörös különböző árnyalataitól (amelyet vörösvasércből állítottak elő) a fehérig, feketéig és sárgáig terjednek. A negatív kézlenyomatok i. e. 550 körül keletkeztek, a pozitív lenyomatok i. e. 180 körül, és a vadászatot ábrázoló rajzok idősebbek, mint 9000 év.
A kezek legnagyobb része bal kéz, s ez azt sugallja, hogy festők jobb kezükben tartották a festékes csövet. A kezek mérete egy 13 éves fiúéra hasonlít, de figyelembe véve azt, hogy a testméret abban az időben kisebb volt, néhány évvel idősebbek lehettek a művészek, s valószínűleg a férfikorba lépésüket örökítették meg azáltal, hogy kéznyomatukat ott hagyták a megszentelt barlang falain.