Cuauhtémoc azték uralkodó
A Cuauhtémoc azték uralkodó témája régóta érdeklődés és vita tárgya. Az évek során egyre nagyobb jelentőségre tett szert különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. Ebben a cikkben a Cuauhtémoc azték uralkodó különböző oldalait és a mindennapi életre gyakorolt hatását szeretnénk feltárni. Az eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig részletesen elemezzük, hogy a Cuauhtémoc azték uralkodó hogyan formálta világunkat, és továbbra is tanulmányozás és érdeklődés tárgya. Ez az átfogó elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Cuauhtémoc azték uralkodó jelentőségét és relevanciáját a mai világban.
| Cuauhtémoc | |
,_Patio_Jes%C3%BAs_F._Contreras,_Aguascalientes.jpg) | |
| Az Azték Birodalom uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| 1520 – 1521 | |
| Elődje | Cuitláhuac |
| Utódja | nem volt |
| Született | 1495 Tenochtitlan |
| Elhunyt | 1525 (29-30 évesen) |
| Édesapja | Ahuízotl |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Isabel Moctezuma |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cuauhtémoc témájú médiaállományokat. | |
Cuauhtémoc , Cuauhtemotzin, Guatemotzin vagy Guatemoc. Neve azt jelenti, "aki leereszkedett, mint egy sas"[1] (1502 – 1525. február 28.) Ahuitzotl uralkodó fia, és II. Moctezuma unokaöccse és veje volt. Fiatal felesége, aki később Isabel Moctezuma néven vált ismertté, Moctezuma egyik lánya volt. Cuauhtémoc volt az aztékok utolsó uralkodója (tlatoani) 1520-tól 1521-ig.
Cuauhtémoc 1520-ban vette át a hatalmat Cuitláhuac utódjaként. Körülbelül 18 éves korában lépett trónra, miközben Tenochtitlánt a spanyolok ostromolták, és a városban himlőjárvány pusztított.
Élete
Miután II. Moctezumát Hernán Cortés fogságba vetette, és a lázadó aztékok megkövezték saját királyukat, Moctezuma öccse, Cuitláuac követte az uralkodásban. Amikor Cuitláuac 80 nap múlva himlőben meghalt, az aztékok a 18 éves Cuauhtémocot választották 1520-ban 11., és egyben utolsó királyukká.
A második spanyol támadásnak Cuauhtémoc megalkuvás nélkül ellenállt, a végsőkig védte Tenochtitlánt. Kevéssel a város eleste előtt, 1521. augusztus 13-án kenuján próbált menekülni a városból, de elfogták. Hernán Cortés eleinte teljes tisztelettel bánt vele, még azték uralkodói címét is megtarthatta. Később azonban, hogy megtudják, az aztékok hova rejtették állítólagos kincseiket, Cuauhtémocot a spanyolok megkínozták, lábait tűz felett égették.
A kínzást rendkívüli nyugalommal, szó nélkül viselte. Mivel Cortés félt hátrahagyni Cuauhtémocot, magával vitte Hondurasba, majd útközben egy spanyolellenes összeesküvésről értesülve, Yucatánban foglyát felakasztatta egy ceiba fára.
Emlékezete
Cuauhtémocot a mexikói történelem mint nagy uralkodót és mint szabadsághőst tartja számon. Emlékét szerte Mexikóban szobrok, város- és utcanevek őrzik, nevét a mexikóiak gyakran választják keresztnévként. 1887-ben nagyszabású emlékművet emeltek emlékére Mexikóvárosban.[2]
1949 szeptemberében a Guerrero államban található Ixcateopan nevű faluban több száz éves emberi csontokat tártak fel, amelyekről sokan úgy vélik, nem mások, mint Cuauhtémoc maradványai, igaz, sokan vannak azok is, akik ezt vitatják. A helyiek a templomban kiállították a csontokat, és létrehoztak egy Cuauhtémoc-kegyhelyet, a településen pedig emlékművet állítottak az uralkodó tiszteletére.[3]
Cuauhtémoc történetét Gerhart Hauptmann dolgozta fel Der weisse Heiland című darabjában. A drámaíró Cuauhtémocot Guatemotzin néven szerepeltette.
Jegyzetek
- ↑ Angolul általában "Descending Eagle"-ként fordítják le, amikor egy sas összecsukja szárnyait, és lezuhan, hogy lecsapjon a zsákmányára. Ez a név agresszivitást és elszántságot sugall. Forrás: venere.it. The-meaning-and-history-of-the-name-cuauhtemoc/
- ↑ Monumento a Cuauhtemoc (spanyol nyelven). Jornada UNAM, 2005. február 16. . (Hozzáférés: 2016. július 14.)
- ↑ E-Local–INAFED kormányzati oldal – Ixcateopan de Cuauhtémoc község (spanyol nyelven). . (Hozzáférés: 2017. január 24.)
Források
- Uralkodók és dinasztiák, Magyar Könyvklub, 2001