A mai világban a Csordapásztorok komoly probléma, amely emberek millióit érinti szerte a világon. A technológia fejlődésével és a társadalom változásaival a Csordapásztorok vita és vita tárgyává vált különböző területeken. A Csordapásztorok fontosságának és következményeinek megértése szükséges ahhoz, hogy hatékonyan kezelhessük a kihívásokat, és olyan megoldásokat találhassunk, amelyek a társadalom egésze számára előnyösek. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csordapásztorok-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Az egyik legrégebbi magyar betlehemező és karácsonyi ének. Szövege már Kisdi Benedek egri püspök 1651-ben kiadott Cantus Catholici című énekeskönyvének függelékében megtalálható.[1] A dal a Nagyalföldről származik, ami ekkortájt török fennhatóság alatt állt. Feltehetően azért került a függelékbe, mert késve tudták eljuttatni Nagyszombatba, ahol a gyűjteményt szerkesztették.
Dallama Deák–Szentes: Kéziratos énekgyűjteményében már szerepel, melynek keletkezését 1741–1774 közé teszik. Gregorián ihletésű, sajátos magyar dallam: sem a gregoriánban, sem más népek zenéjében nincs rokonsága.
A csordapásztorok kifejezés az 1300–1400-as évek tájára tehető. A kifejezés ma már ezen az éneken kívül alig használatos.
Szent vagy, Uram! Orgonakönyv. Szent István Társulat, 1974., 20. ének. ISBN 963 360 015 4
Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv.Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 20. ének
Éneklő egyház: Római Katolikus Népénektár. 7. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963 361 676 X 41. ének
Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek. Tizedik, bővített kiadás. Pécs: Kulcs a muzsikához kiadó. 2003. 356. o. ISBN 963 03 5519 1