Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cserna Antal-hez kapcsolódó különböző szempontokat. Ez a téma sok ember figyelmét és kíváncsiságát ragadta meg világszerte. A Cserna Antal eredetétől napjaink relevanciájáig tanulmányozás és vita tárgya volt különböző tudományágakban. Az évek során a Cserna Antal fejlődött és befolyást gyakorolt a társadalom különböző szféráira, és az akadémikusok, a szakemberek, sőt a nagyközönség érdeklődésére számot tartó jelenséggé vált. Ebben a cikkben alaposan elemezzük a Cserna Antal különböző perspektíváit és megközelítéseit azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Édesanyja könyvelő, édesapja, akitől színészi képességeit eredetezteti, bár lakatos-fűtésszerelő, de e mellett egy nagyon művelt ember volt. Sokat kapott a biztos családi háttérből. Volt elsőáldozó és bérmált is, ami a Kádár-korszakban nem volt megszokott. Eleinte még autószerelő vagy mérnök akart lenni.
A pesterzsébeti Vörösmarty Mihály Általános Iskolába járt, ahol az iskolarádió stúdiósa volt. Itt figyelt fel rá az iskola igazgatója, aki elkezdte a színművészet felé terelni. Iskolai rendezvényeken szerepelt, verseket mondott. A gimnázium (Kölcsey Ferenc Gimnázium) alatt Kárpáti Kamil és Lőkös MargitGorgó nevű színjátszókörébe járt, majd felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Szakdolgozatát Somlay Artúr címmel írta.[2] 1987-ben végzett Horvai István[3] és Kapás Dezső osztályában, majd a Vígszínházhoz szerződött, ahol főiskolás éveivel együtt összesen tizenegy évig játszott. 1990-től a Komedi Franc Ez Társulat, 1994-től a PÁB Színház tagja volt. 1995 óta szabadfoglalkozású színművész.
Feleségét, Szalai Krisztinát a főiskolán ismerte meg. Három gyermekük született: Krisztina (1989), Lili (1993) és Kristóf (2002). Felesége Lélekre vetkőzve[7] címmel könyvet írt együtt eltöltött évtizedeikről. Cserna Antal rendezésében került bemutatásra Szalay Krisztina 2005-ben megírt „És a nyolcadik napon…” című színdarabja a Thália Színházban, mely főszerepét egy – valóban – Down-szindrómás kisfiú játszotta. A történetet második gyermekük inspirálta, aki egy orvosi műhiba miatt[8] elszenvedett neurológiai rendellenességéből óriási munka és küzdelem árán mégis teljesen meggyógyult. Nagyon fontos számukra, hogy amit csak tudnak és megtapasztaltak, a lehető legtöbb formában át tudják adni az embereknek. Együtt hozták létre az iskolai konfliktusokról szóló GRAMP (Groups And Many People (together)) című zenés mesejátékot is, ami Gáspár András rendezésében került bemutatásra 2010-ben.[9][10]
Életében meghatározó a zene is. A gimnáziumban is volt egy zenekara és a főiskolán is zenélt.[6][11] 2009 óta alapító tagja a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekarnak, ahol énekel, gitározik és szaxofonozik is. Önmagát "hangszerpiszkálósként" definiálja.[12]
Szűcs Balázs: A Remény EmbereiVendég: Cserna Antal színművész (Téma: 'És a nyolcadik napon c. színmű elemzésével közeledünk a Húsvét ünnepéhez, mely az élet teljességéről szól), Rádió Orient - 2012. április 4.