Claudius Claudianus
_Üdvözlünk minden olvasót, ma a Claudius Claudianus-ről fogunk beszélni. Ez ma nagyon széles és releváns téma, amely a _aspect1-től a _aspect2-ig terjedő szempontok széles skáláját fedi le. Claudius Claudianus egy nagyon befolyásos alak a _tema1 mezőnyben, és öröksége rányomta bélyegét a _tema2-re. A történelem során a Claudius Claudianus viták és csodálatok tárgya volt, vitákat és elmélkedéseket generált, amelyek túlmutatnak az időn. Ezért fontos, hogy elmélyedjünk eredetében, hatásában és jelentésében, hogy jobban megértsük jelentőségét a _tema3-ban és a _tema4-ben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Claudius Claudianus különböző árnyalatait, és azt, hogy miként jelölt meg előtte és utána a _tema5-ben. Maradjon velünk a következő sorokért, hogy többet tudjon meg erről az izgalmas témáról._
| Claudius Claudianus | |
| Élete | |
| Született | 370 körül talán Alexandria |
| Elhunyt | 404 körül Róma |
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | eposz, panegyricus, epigramma |
| Fontosabb művei | De bello Gildonico De consulatu Stilichonis libri III De raptu Proserpinae Gigantomachia |
Claudius Claudianus (370 körül – 404 körül) a 4–5. század fordulóján alkotott római kori költő.
Élete
Alexandriában vagy Canopusban született pogány szülőktől. Valószínűleg görög nevelésben részesült, de ez a nevelés hiányos lehetett, mert 395-ben Alexandriából Rómába ment, bizonyosan azért is, hogy magát tovább képezze. Ott csakhamar megismerkedett több befolyásos személlyel, és különösen kegyelt embere lett a híres hadvezérnek, Stilichónak. Elkísérte őt Milánóba és különféle tisztségeket kapott tőle. (A 15. században találtak Traianus fórumán egy oszlopot, mely az ő tiszteletére emeltetett Arcadius és Honorius császárok idejében; ez oszlop tribunusnak és notariusnak nevezi.) Miután visszatért Rómába, 400-ban még egyszer megfordult Alexandriában, hogy megnősüljön. Halála 404 vagy 408 körül történhetett, mivel azon túl semmi sem tudható róla.
Költeményei
Sok költeménye maradt fenn. Görögül is írt, de latinul többet és ügyesebben verselt. Kora eseményeinek költője volt, ezért költeményei igen értékes, bár kritikával használandó források. Nevezetesebb művei eposzok és panegyricusok, köztük a De bello Gildonico című, mely a Gildo mór fejedelem elleni hadi készülődéseket énekli meg; a De consulatu Stilichonis libri III-at pártfogójának, Stilichónak konzulságáról; a De raptu Proserpinae című nagy mitológiai költemény (három könyvben), mely azonban nem maradt teljesen reánk. Latin epigrammáin kívül ránk maradt két görög epigramma is (a Görög antológiában) és töredékesen egy görög nyelven írt Gigantomachia. E görög költeményeket némelyek egy ifjabb Claudianusnak, a latin költő rokonának tulajdonítják.
Műveiből igazi költői tehetség, gazdag képzelet, erő és elegancia sugárzik. Általában Vergilius és Statius követője. Az 5. században élt Sidonius Apollinaris clermonti püspök erősen utánozta.
Művei magyarul
- Claudianus versei; vál., ford., utószó, jegyz. Mezei Balázs; Európa, Bp., 1988 (Az ókori irodalom kiskönyvtára) ISBN 963-07-4751-0, 348 p. Online részletek
Szakirodalom
- Hajdú Péter: Claudius Claudianus eposzai; Argumentum Kiadó, Budapest, 2002 (Apollo könyvtár), ISBN 963-446-191-3, 217 p
Források
- Claudianus. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
További információk
- Hajdú Péter: Claudius Claudianus eposzai. Argumentum, Budapest, 2002. ISBN 9634461913
- Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 203–204. o.
