Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Citrompapagáj témáját és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. A Citrompapagáj vitát váltott ki a szakértők és a polgárok között, ellentmondó véleményeket és kérdéseket generált a mai relevanciájával kapcsolatban. A történelem során a Citrompapagáj alapvető szerepet játszott különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig, és hatása továbbra is napi szinten érezhető. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy részletesen elemezzük a Citrompapagáj következményeit, és azt, hogy fejlődése hogyan alakította ki a minket körülvevő világ megértésének módját. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig ez a cikk átfogó perspektívát kíván adni a Citrompapagáj-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.
Citrompapagáj | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Psilopsiagon aurifrons (Lesson, 1830) | ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Citrompapagáj témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Citrompapagáj témájú kategóriát. |
A citrompapagáj (Psilopsiagon aurifrons) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az araformák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.[1][2]
A fajt René Primevère Lesson francia orvos és tudós írta le 1830-ban, a Psittacus nembe Psittacus (Lathamus) aurifrons néven. Sorolták a Bolborhynchus nembe Bolborhynchus aurifrons néven is.[3] Egyes szervezetek még a jákópapagáj-formák (Psittacinae) alcsaládjába sorolják.[4]
Az Andokban, Argentína és Bolívia, Chile és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi magaslati cserjések, valamint másodlagos erdők és városi régiók. Magassági vonuló.[5]
Átlagos testhossza 19 centiméter.[6]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]