Ez a cikk a Ciklobután témával foglalkozik, amely számos területen nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Ciklobután olyan téma, amely felkeltette a szakemberek, az akadémikusok és a nagyközönség figyelmét, mivel relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területeire. A történelem során a Ciklobután tanulmányozás, elemzés és vita tárgya volt, ami sokféle nézőpontot és nézőpontot eredményezett. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és naprakész képet adjon a Ciklobután-ről, hogy az olvasó mélyen és szigorúan megértse ezt a témát.
ciklobután | |||
![]() | |||
| |||
IUPAC-név | ciklobután | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 00287-23-0 | ||
PubChem | 9250 | ||
ChemSpider | 8894 | ||
EINECS-szám | 206-014-5 | ||
ChEBI | 30377 | ||
SMILES | C1CCC1 | ||
InChI | 1/C4H8/c1-2-4-3-1/h1-4H2 | ||
InChIKey | PMPVIKIVABFJJI-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 1900183 | ||
Gmelin | 81684 | ||
UNII | 5X619RB2CY | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C4H8 | ||
Moláris tömeg | 56,107 g/mol | ||
Sűrűség | 0,720 g/cm³ | ||
Olvadáspont | −91 °C | ||
Forráspont | 12,5 °C | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon alkán | bután | ||
Rokon vegyületek | ciklopropán, ciklohexán | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A ciklobután a cikloalkánok közé tartozó szerves vegyület, összegképlete C4H8. A ciklobután színtelen gáz, kereskedelmi forgalomban cseppfolyósított állapotban kapható. A származékait ciklobutánoknak nevezzük. Magának a ciklobutánnak nincs nagy jelentősége, de bonyolultabb származékait a biológiában és biotechnológiában használják.
A ciklobutánban a gyűrűfeszültség kisebb mint a ciklopropánban, de jóval nagyobb mint a ciklohexánban. Emiatt a ciklobután mintegy 500 °C felett instabil. A négy szénatom nem egy síkban van, a molekula enyhén hajlított alakot vesz fel[1] („háztető konformáció”[2]), így a hidrogének fedő állásából származó feszültség valamelyest csökken.[3] A molekula hajlásszöge 27,9°, a diéderes szög mintegy 25°.[4] Az egymással ekvivalens hajlított konformerek egymásba átalakulnak:
A ciklobutángyűrű megtalálható a természetben például a pentacikloanammoxisavban, melyet baktériumokban találtak meg egy (feltehetően védő)membrán alkotójaként.
Számos módszer létezik a ciklobutánok előállítására. Alkének UV-besugárzás hatására dimerizálódnak. 1,4-dihalogénbután-származékok redukáló fémekkel végzett dehalogénezés során ciklobutánokká alakulnak.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclobutane című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.