A következő cikkben a Cikloheptén kérdésével foglalkozunk, amely ma rendkívül fontos és aktuális. A Cikloheptén olyan téma, amely világszerte sok ember érdeklődését és figyelmét felkeltette, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ezen a vonalon a Cikloheptén-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, részletes és naprakész információkat nyújtva az Ön megértésének elmélyítése érdekében. Ezen túlmenően a terület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét vizsgálják meg azzal a céllal, hogy széles és gazdagító perspektívát kínáljanak a Cikloheptén-ről.
cisz-cikloheptén[1] | |
![]() | |
![]() | |
IUPAC-név | (Z)-cikloheptén |
Más nevek | cisz-cikloheptén |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 628-92-2 |
PubChem | 12363 |
ChemSpider | 11857 |
EINECS-szám | 211-060-4 |
ChEBI | 229325 |
SMILES | C\1=C\CCCCC/1 |
InChI | 1/C7H12/c1-2-4-6-7-5-3-1/h1-2H,3-7H2 |
InChIKey | ZXIJMRYMVAMXQP-UHFFFAOYSA-N |
UNII | KRY3SY05AH |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C7H12 |
Moláris tömeg | 96,17 g/mol |
Sűrűség | 0,824 g/cm³ |
Forráspont | 112–114,7 °C |
Veszélyek | |
Lobbanáspont | −6,7 °C |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A cikloheptén 7-tagú gyűrűs cikloalkén, lobbanáspontja −6,7 °C. A szerves kémiában kiindulási anyagként, a polimerek előállításában monomerként használják. A cikloheptén cisz- és transz-izomerként is előfordulhat.
Cikloheptén alatt mindig a cisz-izomert értjük, de a transz-izomer is létező vegyület. A transz-cikloheptén előállításának egyik módja a cisz-cikloheptén metil-benzoát jelenlétében ultraibolya fénnyel -35 °C-on végzett szingulett fotoszenzibilálása.[2] A transz-izomerben levő kettős kötés nagyon feszült.[3] Egy egyszerű alkénhez közvetlenül kapcsolódó atomok azonos síkban vannak. A transz-ciklohepténben azonban a gyűrű mérete miatt az alkénfunkció és az ahhoz kapcsolódó két atom nem tudja felvenni ezt a geometriai elrendeződést, mivel a maradék három szénatom nem tudná bezárni a gyűrűt: ehhez túlságosan nagy kötésszögre (szögfeszültségre), szokatlanul nagy kötéshosszra vagy arra lenne szükség, hogy az alkillánchoz hasonló rész ütközzön az alkénrésszel (sztérikus gát). A feszültség egy része csökken az egyes alkén szenek piramidalizációjával és egymáshoz képesti elfordulásukkal. A piramidalizációs szöget 37°-ra becsülik (a normál trigonális planáris geometriájú atomokra ez az érték 0°), a p-pályák egymástól való elhajlása 30,1°.[2]
Mivel az etilénben a kettős kötés körüli rotáció energiagátja körülbelül 65 kcal/mol (270 kJ/mol) és ezt csak a transz-izomerre becsült 30 kcal/mol (125 kJ/mol) feszülési energiával lehet csökkenteni, a transz-ciklohepténnek – transz-ciklooktén homológjához hasonlóan – stabil molekulának kellene lennie. Valójában azonban nem az: hacsak nem nagyon alacsony a hőmérséklet, gyorsan átizomerizálódik cisz-formává. A transz-cikloheptén izomerizációjának mechanizmusa nem egyszerű alkén kötés körüli rotáció, hanem inkább egy alacsonyabb energiájú alternatív mód.[2] Az izomerizációra kísérletileg megfigyelt másodrendű reakciókinetika alapján a javasolt mechanizmusban két transz-cikloheptén molekula először egy kettős gyök dimert képez. A két heptángyűrűs gyök utána kicsavarodik és feszülésmentes konformációt vesz fel, végül a dimer felbomlik és visszaalakul két cisz-cikloheptén molekulává. Megjegyzendő, hogy a maleinsav bróm jelenlétében fumársavvá történő fotoizomerizációja is bimolekulás reakció.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cycloheptene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.