Christian Doppler

Ebben a cikkben a Christian Doppler lenyűgöző univerzumába fogunk beleásni, feltárva annak számos oldalát és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. A Christian Doppler eredetétől jelenlegi evolúciójáig, a populáris kultúrában betöltött relevanciáján és különböző területekre gyakorolt ​​hatásán keresztül emberek millióinak figyelmét sikerült megragadnia szerte a világon. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül felfedezzük azokat az okokat, amelyek miatt a Christian Doppler kimeríthetetlen érdeklődésre számot tartó téma, valamint hogy milyen következményekkel jár a modern társadalomra. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy izgalmas utazásban, amely elvezeti Önt ahhoz, hogy jobban megértse a Christian Doppler környezetünkre és a körülöttünk lévő világ észlelésének módjára gyakorolt ​​hatását.

Christian Doppler
Született1803. november 29.[1][2][3][4][5]
Salzburg[6][7]
Elhunyt1853. március 17. (49 évesen)[1][2][3][4][5]
Velence[1][7]
Állampolgárságaosztrák
HázastársaMathilde Sturm
Foglalkozása
Iskolái
Halál okatüdőbetegség
Sírhelye
  • Cemetery of San Michele
  • Christian Doppler's grave[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Doppler témájú médiaállományokat.

Christian Doppler (teljes nevén Christian Andreas Doppler, magyarosan Doppler Keresztély) (Salzburg, 1803. november 29. – Velence, 1853. március 17.) osztrák matematikus és fizikus, műegyetemi tanár.

Élete

1822-23-ban Salzburgban és a bécsi politechnikumon a fizikát és a matematikát tanulmányozta, 1829-ben a bécsi politechnikumon a matematika segédtanára, 1835-ben a prágai reáliskolán a matematika tanára, 1841-ben ugyanitt a technikai intézeten a matematika és a gyakorlati geometria tanára volt. Bányatanácsossá nevezték ki, s 1847. október 23-ától a selmeci magyar királyi bányász-akadémián a mennyiségtant, természettant és erőműtant adta elő 1849-ig. 1850-ben Bécsbe ment, ahol a műegyetemen a fizika tanára és 1851-ben a fizikai intézet igazgatója volt.

Főképp fizikával és csillagászattal foglalkozott. Fő felfedezése az 1840-es évek elején a hanghullámok terjedését vizsgálva kimutatott és később róla elnevezett Doppler-effektus, amely szerint ha a hullámok forrása hozzánk közeledik, a hullámok hosszát az álló hullámforrás által kibocsátottaknál rövidebbnek, a távolodó forrás hullámaiét pedig hosszabbnak és ennek megfelelően a hangot magasabbnak, illetve mélyebbnek érzékeljük.

Felismerte, hogy ez a szabályszerűség a fényre is érvényes:

„Ha egy fénylő tárgy… a fény sebességéhez képest számba jöhető sebességgel közvetlenül közeledik a megfigyelőhöz vagy távolodik tőle, akkor ennek a mozgásnak feltétlenül a fény… színének a megváltozása a következménye.”

A felfedezők szokásos hibájába esve azonban túl sok tényt próbált megmagyarázni ezzel az egyetlen jelenséggel. Így például úgy vélte, hogy minden csillag fénye fehér, és csak azért látjuk őket kéknek, illetve sárga-vörösnek, mert közelednek hozzánk, illetve távolodnak tőlünk.[9]

Munkái

  • Versuch einer analytischen Behandlung beliebig begränzter und zusammengesetzter Linien, Flächen und Körper – Prag, 1839
  • Über das farbige Licht der Doppelsterne – Prága, 1842, a Doppler-effektus leírásával
  • Versuch einer Erweiterung der analytischen Geometrie, auf Grundlage eines neu einzuführenden Allgorithmus – Prága, 1843
  • Arithmetik und Algebra. Mit besonderer Rücksicht auf die Bedürfnisse des praktischen Lebens und der technischen Wissensehaften – Prága, 1844
  • Optisches Diastomometer usw – Prága, 1845
  • Allgemeiner Beweis, dass dieselben Factoren in beliebiger Ordnung multiplicirt, stets dasselbe Product geben – Prága, 1845
  • Über eine wesentliche Verbesserung der katoptrischen Mikroskope – Prága, 1845
  • Beitrage zur Fixsternkunde – Prága, 1846
  • Versuch einer systematischen Klassifikation der Farben – Prága, 1848

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Доплер Кристиан, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ heurisztikus algoritmus, Christian Doppler's grave (Venice), 2024. május 4.
  9. ↑ Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Budapest: Gondolat. 1981. 147. o. ISBN 963 280 982 3  

Források