Ce-hszi kínai császárné

A Ce-hszi kínai császárné témája világszerte sok ember érdeklődését és figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életben betöltött jelentősége miatt, a Ce-hszi kínai császárné vitákat, vizsgálatokat, sőt vitákat váltott ki. Ebben a cikkben a Ce-hszi kínai császárné-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtsunk erről a témáról. Az eredetétől a jelenlegi következményeiig, beleértve a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását is, alaposan megvizsgáljuk, hogyan hagyott a Ce-hszi kínai császárné kitörölhetetlen nyomot a történelemben és a kollektív tudatban.

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Ce-hszi kínai császárné
Született1835. november 29.[1][2]
Peking
Elhunyt1908. november 15. (72 évesen)[1][2]
Imperial City
ÁllampolgárságaCsing-dinasztia
HázastársaHszien Feng
GyermekeiTung Cse
SzüleiYehenara Huizheng
Foglalkozása
  • politikus
  • királynő
  • festőművész
  • uralkodó
  • fotográfus
Tisztségelist of consorts of rulers of China (1861. augusztus 22. – 1908. november 15.)
Kitüntetései
  • Order of Saint Catherine
  • a Becses Korona Érdemrendje
SírhelyeEastern Qing Tombs
A Wikimédia Commons tartalmaz Ce-hszi kínai császárné témájú médiaállományokat.

Ce-hszi (kínai írással: 慈禧, Cíxǐ, pinjin átírásban Cixi) (1835. november 29. – 1908. november 15.) eredetileg Xianfeng kínai császár egyik mellékágyasa volt, utóbb 48 éven keresztül ő irányította egész Kínát.

Fiatalkora

Egy pekingi mandzsu mandarin lányaként született. Édesapja meghalt, ezért bácsikájához került. A Jehonala a mandzsu családneve volt. A Tiltott Városba való bevonulásakor kezdetben csak az alsóbb rangú ágyasok között kapott helyet, de a császár hamar felemelte, főképp azért, mert ő szülte meg a császárnak egyetlen életben maradt fiúgyermekét. Ekkor kapta meg a Cixi nevet. „Konkurense” pedig Ci’an lett. Férje, Xianfeng halála után társrégense lett Gong hercegnek (a néhai császár testvérének) és Ci’annak, miután elhárított egy ellene irányuló puccsot.

Régensségek

  • 1861–1872 között a saját fia, Tongzhi nagykorúságáig.
  • 1875–1889 között unokaöccse, Guangxu nagykorúságáig.
  • 1898–1908 között miután letartóztatta Guangxut

A régensségi időszakok között sem eresztette ki a kezéből a hatalmat, és tulajdonképpen ő irányította a birodalmat a sárga függöny (Sárkánytrónus) mögül.

Érdekességek

Az egyik legnagyobb szenvedélye a jádekövek és ékszerek gyűjtése volt, idős korára már több mint 5000 doboz ékszerrel rendelkezett, amelyeket egy külön teremben tartott.[3] A kínai hadiflotta fejlesztésére félretett ezüst egy részét a lerombolt Régi Nyári Palota (Yuánmíng Yuán (圆明园, Jüanming Jüan)) újjáépítésére költötte, amit az angolok és franciák romboltak le, és fosztottak ki.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ a b FemBio database (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ I. Jermasov, i. m. 93. o.
  4. ↑ Pu Ji, i. m. 14. o.

Források

  • I. Jermasov: Szun Jat-szen, ford. Dr. Perényi József, Kossuth Könyvkiadó, 1969
  • Keith Laidler: Jehonala, az utolsó kínai császárné; ford. Németh Anikó; General Press Kiadó, 2003, ISBN 9639598151
  • Ecsedy Ildikó: Kínai császárok és alattvalók, Kossuth Könyvkiadó, 1992, ISBN 9630936046
  • Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam, Láng Kiadó, 1989, ISBN 9630256886

További információk

  • Görög Imre: Jehonala Cő Hi, Kína császárnője 1861–1908; Fővárosi Kiadó, Bp., 1922 (Női arcképek)
  • Pearl S. Buck: Az utolsó kínai császárné; ford. Sziklai István; Tericum, Bp., 2003
  • Anchee Min: Az utolsó császárné; ford. Mester Yvonne; Kossuth, Bp., 2021
Ez a kínai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!