A mai világban a Brankovics Irén albán fejedelemné olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Brankovics Irén albán fejedelemné a társadalomra gyakorolt hatásától a gazdasági és politikai szférába gyakorolt hatásáig olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ahogy fejlődik és fejlődik, a Brankovics Irén albán fejedelemné-ről alkotott vélemények a csodálattól a vitákig terjednek, szenvedélyes vitákat generálva, és mély reflexiókat váltanak ki. Ebben a cikkben a Brankovics Irén albán fejedelemné különböző aspektusait elemezzük, és feltárjuk jelentését az emberek életében, valamint a társadalom egészére gyakorolt hatását.
Brankovics Irén | |
Szerbiai Irén Rácországi Irén | |
Albánia fejedelemnéje | |
Jerina Branković | |
Uralkodási ideje | |
1468 – 1468 | |
Elődje | Arianiti Andronika |
Utódja | Adriana Acquaviva d’Aragona (címzetes) |
San Pietro in Galatina hercegnéje | |
Irene Brankovich | |
Uralkodási ideje | |
1485 – 1514 | |
Elődje | nem volt |
Utódja | Adriana Acquaviva d’Aragona |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Brankovics-ház |
Született | 1450 körül |
Elhunyt | 1514 után (64 évesen) Nápolyi Királyság |
Édesapja | II. (Brankovics) Lázár szerb despota (1421/6–1458) |
Édesanyja | Palaiologosz Ilona bizánci császári hercegnő (1431 körül–1473) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Kasztrióta János albán fejedelem (?–1514) |
Gyermekei | 1. Konstantin (1477–1500) 2. Ferdinánd (?–1561) 3. Mária (?–1569) 4. György (?–1540) |
![]() | |
Brankovics Irén (1450 körül – Nápolyi Királyság, 1514 után), olaszul: Irene Brankovich, Signora di Croia, Duchessa di San Pietro in Galatina, albánul: Jerina Branković, Princesha e Shqipërisë, szerbül: Јерина/Ирина Бранковић, latinul: Irene Serbiae, szerb deszpina, albán fejedelemné, San Pietro in Galatina hercegnéje. II. Manuél bizánci császár dédunokája, Kasztrióta György albán fejedelem menye és II. (Brankovics) Lázár szerb despota lánya, I. Sarolta ciprusi királynő másodfokú unokatestvére, IV. Iván orosz cár nagynénje és V. István magyar király 7. (generációs) leszármazottja, valamint Wittelsbach Erzsébet magyar királyné 11. generációs felmenője. A Brankovics-ház tagja. Nővére, Brankovics Mária, Tomašević István bosnyák király feleségeként a független Bosznia utolsó királynéja volt.
II. Lázár szerb despotának és Palaiologosz Ilona bizánci császári hercegnőnek, az utolsó bizánci császár, XI. Konstantin unokahúgának volt a lánya
Kasztrióta György albán fejedelem (Szkander bég) menye.
Szkander bég fia és utóda az Albán Fejedelemség élén, Kasztrióta János (?–1514) 1468-ban a családjával, a feleségével, Brankovics Irén szerb deszpinával, a gyerekeikkel és híveivel a Nápolyi Királyság területére, I. Ferdinánd nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix magyar királyné apjának az udvarába menekült az oszmán-török megszállás miatt, és ott a San Pietro in Galatina hercegi címét nyerték el. Szkander bég dédunokája, Irén azonos keresztnevű unokája, Kasztrióta-Szkanderbég Irén mivel apjának egyetlen törvényes, házasságából született gyermeke volt,[1] San Pietro in Galatina hercegnője és az „albán királyi cím” örököse lett.
A dédunokája, Sanseverino Viktória révén Szkander bég utódai közül kerültek ki leányágon többek között Wittelsbach Erzsébet magyar királyné és a belga királyi ház ma élő tagjai is.
Előző – |
San Pietro in Galatina hercegnéje ![]() 1485 – 1514 |
Következő Adriana Acquaviva d’Aragona |
Előző Arianiti Andronika |
Albán fejedelemné ![]() 1468 – 1468 |
Következő Adriana Acquaviva d’Aragona (címzetes) |
|