Borneói vörösmacska
Ebben a cikkben megpróbáljuk a Borneói vörösmacska témáját széles és részletes perspektívából tárgyalni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk az olvasónak erről a kérdésről. Elmélyedünk a különböző aspektusaiban, feltárjuk eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. A Borneói vörösmacska ma nagyon fontos és érdekes téma, ezért kulcsfontosságú annak megértése, hogy megértsük a különböző területekre gyakorolt hatását. Ezen a vonalon megkockáztatjuk, hogy felfedezzük azokat a lényeges elemeket, amelyek lehetővé teszik a Borneói vörösmacska teljes és gazdagító elemzését, hogy gazdagítsuk a témával kapcsolatos ismereteket és reflexiókat.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pardofelis badia Gray, 1874 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Borneói vörösmacska témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Borneói vörösmacska témájú kategóriát. |
A borneói vörösmacska (Pardofelis badia) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj. A fajt sokáig kihaltnak hitték, pár éve azonban észlelték egy példányát.
Előfordulása
Borneó szigetén endemikus faj. A sziget politikai megosztottsága miatt Indonézia és Malajzia területén is honos.
A Délkelet-Ázsia szerte elterjedt ázsiai aranymacska (Pardofelis temminckii) legközelebbi rokona. A két faj nem fordul elő együtt, az ázsiai aranymacska nem él Borneón, legközelebb Szumátra szigetén honos.
Megjelenése
Testhossza 55 centiméter, farokhossza 35 centiméter.
Életmódja
Éjszaka rágcsálókkal és madarakkal táplálkozik, de elkapja a kisebb majmokat is.
Természetvédelmi helyzete
A fajról sokáig nagyon keveset lehetett tudni és ma is egyike a legkevésbé ismert macskafajoknak. Évtizedeken át mindössze hét 1855 és 1928 között gyűjtött szőrme volt csak, amit ismertek a fajból. 1992-ben sikerült élve befogni egy nőstény egyedet Borneón. Ezen egyetlen egyeden végeztek el sok mérést és vizsgálatot, beleértve a DNS-szintézisen alapuló vizsgálatot is, amelyek segítettek elhelyezni a fajt a macskafélék családján belül. A feltehetően beteg állat röviddel fogságba esése után kimúlt. Azóta sikerült több alkalommal is megfigyelni a fajt és 1998-ban kameracsapdákkal sikerült róla első ízben fényképfelvételeket is készíteni.
A Természetvédelmi Világszövetség becslése szerint nagyjából 2500 egyedre tehető a faj populációja, ezért és mivel nagy mértékben irtják a faj élőhelyét jelentő esőerdőket, Vörös Listájukon a „veszélyeztetett” kategóriába sorolják.
A faj Borneónak mind a malajziai, mind az indonéz oldalán törvényesen védettnek számít, de az erdőirtás miatt számuk feltehetően továbbra is csökken.
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
