A mai világban a Bogláros szellőrózsa olyan téma/figura/esemény, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a kulturális szférára gyakorolt befolyása miatt, a Bogláros szellőrózsa a vita, elemzés és elmélkedés fókuszpontjává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bogláros szellőrózsa különböző aspektusait és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig mélyen belemerülünk a Bogláros szellőrózsa-be, és felfedezzük a jelentését a mai kontextusban.
Bogláros szellőrózsa | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Anemone ranunculoides L. | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Bogláros szellőrózsa témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bogláros szellőrózsa témájú médiaállományokat és Bogláros szellőrózsa témájú kategóriát. |
A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó Anemone nemzetség Magyarországon is előforduló faja.
Üde, elegyes erdők növénye.
Főleg Közép-Európa. Magyarországon őshonos és – az Alföld kivételével – gyakori, többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1]
Alacsony termetű, 10-20 (max. 30) cm magas évelő növény.
Mérgező.
március – május
Hazánkban nem védett.