Boetius János
A mai cikkben a Boetius János-ről fogunk beszélni. A Boetius János olyan téma, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Hatása tagadhatatlan, és relevanciája számos területre kiterjed, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben a Boetius János különböző aspektusait fogjuk feltárni, megvizsgáljuk történelmi jelentőségét, relevanciáját a mai társadalomban, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Reméljük, hogy részletes és átgondolt elemzésünkkel megvilágítjuk ezt a lenyűgöző témát, és elősegítjük olvasóink megértését és párbeszédét. Így készülj fel, hogy elmerülj a Boetius János izgalmas világában!
| Boetius János | |
| Született | 1240 körül Dánia |
| Elhunyt | 1284 körül Dánia |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | filozófus |
| Iskolái | Párizsi Egyetem |
| Filozófusi pályafutása | |
| Német-római Birodalom – Középkori filozófia – | |
| Fontosabb művei | Liber de modis significandi De summo bono sive de vita philosophi |
Boetius János, más néven Erdélyi Boetius (1240 körül – 1284 körül) dán származású filozófus, a párizsi egyetem bölcsészeti karának tanára. Az „Erdélyi” jelzőt tévedésből kapta a korabeli Boetius de Dacia elnevezés alapján, jóllehet a középkorban a Dacia elnevezéssel Dániát jelölték.
Élete
Sigismundus Ferrarius a Domonkos-rend magyarországi rendtartományának történetében (De rebus Hung. Prov. Ord. Praed. 443.) erdélyi szásznak állítja; ez az utóbb tévesnek bizonyult adat sokáig fennmaradt a magyar irodalom- és filozófiatörténeti munkákban. Valójában Boetius dán származású volt, és a munkáit tartalmazó katalógusok alapján feltétezhető, hogy a 13. század derekán élt, és a párizsi egyetemen tanított. Averroës és Arisztotelész hatását viselő tanításait Stephan Temper párizsi püspök 1270-ben és 1277-ben dekrétumokban ítélte el. Noha több forrásban Domonkos-rendi szerzetesként tüntetik fel, annyi bizonyos, hogy ekkor még nem volt a szerzetesrend tagja; amennyiben belépett, ezt csak 1277 után tehette.
A 14. századi stamsi katalógus, a Domonkos-rend legrégibb írói bibliográfiája Boetiusnak tizenhárom filozófiai munkáját sorolja fel. Ezek közül a kéziratban fennmaradtak:
- Liber de modis significandi
- Quaestiones supra libros Topicorum
- De somno et vigilia (De sompniis, illetve De sompniorum divinatione címeken is előfordul)
Nem szerepelnek a katalógusban, de szintén fennmaradtak az alábbi kéziratok:
- De summo bono sive de vita philosophi
- Arisztotelész első és második Analytikájához írt kommentárjai
- Meteorologica-kommentár töredéke
Jegyzetek
Források
- Sajó Géza: „Erdélyi Bojót”, az állítólagos magyar származású középkori bölcselő, az újabb kutatások megvilágításában. Magyar Könyvszemle, (1947)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
