A mai világban a Bodó Erzsi olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és felkeltette a különböző ágazatok figyelmét. A tudományos köröktől az üzleti világig a Bodó Erzsi állandó vita és növekvő érdeklődés témája lett. Idővel bebizonyosodott, hogy a Bodó Erzsi jelentős hatással van a társadalomra, olyan vitákat és elmélkedéseket generál, amelyek túlmutatnak határokon és kultúrákon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bodó Erzsi jelenségét, elemezve annak következményeit és hatását a mai világra.
Bodó Erzsi | |
![]() | |
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
Született | Bodó Erzsébet Katalin Ibolyka[1] 1899. szeptember 11. Budapest |
Elhunyt | 1957. június 10. (57 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Berg Ottó (1928. július 7. – 1949)[1] |
Szülei | Bodó László Froszt Mária |
Foglalkozása | operaénekes |
Iskolái | Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
Bodó Erzsi (teljes nevén: Bodó Erzsébet Katalin Ibolyka, férjezett nevén: Berg Ottóné) (Budapest, 1899. szeptember 11. – Budapest, 1957. június 10.) magyar opera-énekesnő (drámai szoprán).
Bodó László műszaki főfelügyelő és Froszt Mária (1862–1936)[4] lányaként született.[5] A Nemzeti Zenedében tanult Rosthy Annie növendékeként.
1924-ben, még növendékként debütált ifj. Ábrányi Kornél) Monna Vannájának címszerepében a Városi Színházban. 1927 és 1941 között az Operaház magánénekese volt. Itt első szerepe Leonora volt a Trubadúrban 1927. október 13-án. Elsősorban az olasz és Wagner-operák drámai hősnői alakította a színpadon.
Dohnányi Ernő vezényletével a szopránszólót énekelte Kodály Budavári Te Deumának hangversenytermi bemutatóján (1937. január 25.).[6][7]
1928. július 7-én Budapesten között házasságot Berg Ottó karmesterrel,[8] 1949-ben elváltak.[9]