Berg Ottó
Manapság a Berg Ottó téma mindenki ajkán. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a gazdaságra, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Berg Ottó sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A Berg Ottó eredetétől napjaink fejlődéséig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet számos területén. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, miről is szól a Berg Ottó, annak különböző következményeit és jelentőségét a mai világban. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel megvilágítjuk ezt a nagyon releváns témát, és teljesebb képet nyújtunk olvasóink számára a Berg Ottó-ről.
| Berg Ottó | |
 | |
| Berg Ottó 1929 körül | |
| Született | Berg Ottó Frigyes 1895. május 15.[1][2] Budapest[1][2] |
| Elhunyt | 1974. május 23. (79 évesen) Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1913 – 1916. január 17.) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[4] |
Berg Ottó Frigyes (Budapest, 1895. május 15. – Budapest, 1974. május 25.)[5] karmester, zeneszerző, kórusvezető. Első felesége Bodó Erzsi, második Dósa Mária opera-énekesnő volt.
Élete
Berg Henrik gyárigazgató és Küchler Antónia fia. Zenei tanulmányait a Zeneakadémián végezte, ahol Herzfeld Viktornál zeneszerzést, Antalffy-Zsiross Dezsőnél orgonálni tanult. Az első világháború miatt félbehagyta tanulmányait és harminckét hónapig a fronton teljesített szolgálatot. 1918-ban Kerner Istvánnál szerzett diplomát. Pályafutását a Medgyaszay Színházban titkárként kezdte, majd 1919 szeptemberétől korrepetitorként szerződtette az Operaház Kerner István főzeneigazgató mellé. 1919 és 1928 között a Nemzeti Zenedében is tanított. 1925-ben kinevezték az Operaház karmesterének, ahol elsőként Poldini Ede Farsangi lakodalom című művét vezényelte. 1945-ig az egyik legtöbbet foglalkoztatott repertoár dirigensként tevékenykedett. Számos nemzetközileg elismert nagysággal dolgozott együtt. Elsősorban Richard Wagner műveit vezényelte sikerrel. 1929 telén a társulat nürnbergi vendégjátéka alkalmával kiemelkedő sikert aratott Poldini Farsangi lakodalom és Puccini Turandot című művének vezénylésével. Utóbbiban felesége, Bodó Erzsi énekelte a címszerepet. A Filharmóniai Társaság Zenekarát párizsi és londoni vendégszereplésekor nagy sikerrel dirigálta. Később a Magyar Rádió első karnagyaként számos operát vezényelt. Évekig állt a Palestrina kórus élén. 1957 és 1959 között betanító-korrepetitorként ismét az Operaházban működött. Táncjátékot komponált Robert Schumann Karnevál című zongoraciklusából, amely Milloss Aurél, a római Operaház balettigazgatójának koreográfiájával került színre. 1945 után a Belvárosi plébániatemplom kórusát is vezette.
A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Első házastársa Bodó Erzsi volt, akit 1928. július 7-én Budapest I. kerületében vett nőül. 1949-ben elváltak.[6]
Jegyzetek
- ↑ a b http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=93#B
- ↑ a b c FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ „Elhunyt Berg Ottó”, Magyar Nemzet, 1974. június 22. (Hozzáférés: 2022. március 13.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Bodó Erzsivel a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 464/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. . 177. o.
- Berg Ottó a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Somogyi Vilmos (1974. augusztus 1.). „Két karmester halálára”. Muzsika (Magyarország) 17 (8), 41–42. o. (Hozzáférés: 2022. március 13.)
.jpg)
