A mai világban a Berlini Műszaki Egyetem általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a társadalom különböző területein áthalad. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Berlini Műszaki Egyetem felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Berlini Műszaki Egyetem számos aspektusát, elemezve történelmi jelentőségét, jelenkori vonatkozásait és jövőbeli előrejelzéseit. Különböző perspektívákon és információforrásokon keresztül arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és széles és sokoldalú látásmódot biztosítsunk az olvasónak, hogy megértsék a témát ma.
Berlini Műszaki Egyetem | |
![]() | |
![]() | |
Alapítva | 1946. április 9. |
Hely | Németország,
|
Típus |
|
Tanulólétszám | 34 842 (2024. január) |
Rektor | Geraldine Rauch (2022. április 1. – ) |
Tagság |
|
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Berlini Műszaki Egyetem weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini Műszaki Egyetem témájú médiaállományokat. |
A Berlini Műszaki Egyetem (Technische Universität Berlin, TU Berlin) más néven Berlin–Charlottenburg Egyetem Németország második legnagyobb műszaki egyeteme.[1] 1879 és 1946 között Berlini Műszaki Főiskola (Technischen Hochschule zu Berlin) volt.
A bioszorpciós eljáráshoz szükséges biotikus fázis vizsgálata és a biomassza szaporítása a Berlini Műszaki Egyetemen folyik.[2]
Wigner Jenő Nobel-díjas fizikusról elnevezett épületen emléktáblája is van. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a BME és a TU Berlin két közös Nobel-díjas volt diákkal büszkélkedhet: Gábor Dénessel és Wigner Jenővel.