Ebben a cikkben a Benoît Hamon témáját és mindazt, amit magában foglal, alaposan megvizsgáljuk. Az eredetétől a mai hatásig a Benoît Hamon körül minden lényeges szempontot részletesen elemzünk. Különféle nézőpontokat, elméleteket és megközelítéseket vizsgálunk meg, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy átfogó megértést nyerjen a Benoît Hamon-ről. Emellett adatok, statisztikák és konkrét példák is bemutatásra kerülnek a bemutatott érvek alátámasztására. Ennek a cikknek az a célja, hogy teljes és gazdagító képet adjon a Benoît Hamon-ről, és arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolkodjon el róla, és alakítsa ki véleményét róla.
Benoît Hamon | |
![]() | |
Született | 1967. június 26. (57 éves)[1][2][3][4][5] Saint-Renan |
Párt |
|
Élettárs | Gabrielle Guallar |
Foglalkozás | politikus |
Iskolái | Nyugat-Bretagne-i Egyetem[6] |
![]() | |
Benoît Hamon aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Benoît Hamon témájú médiaállományokat. |
Benoît Hamon (Saint-Renan, 1967. június 26.) francia politikus, a szocialista párti és az Európai Szocialisták Pártja (PES) tagja. Ő lett a Szocialista Párt jelöltje a 2017-es franciaországi elnökválasztáson, miután 2017. január 29-én legyőzte Manuel Vallst a párt előválasztásain.
2004 és 2009 között Hamon Kelet-Franciaország képviselője volt az Európai Parlamentben. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakcióhoz, illetve az Európai Szocialisták Pártjához csatlakozott.[7]
A 2008-as reimsi kongresszuson ő volt a Szocialista Párt balszárnyának a vezetője és jelöltje az első titkári posztra. Amikor a főtitkári posztért már csak Ségolène Royal and Martine Aubry versenyezett, Hamon a saját támogatóinak azt javasolta, szavazzanak Aubryra, aki nyert is.[8]
2012. május 16-án a gazdasági minisztérium szociális gazdaságért felelős miniszterhelyettese lett François Hollande elnök alatt. Két évet töltött el ezen a poszton. 2014. április 2. és augusztus 25. között oktatási miniszterként szolgált. Lemondását azzal indokolta, hogy szerinte Hollande elnök hűtlen lett a szocialisták programjához.[9] He was national secretary for Europe and spokesperson for the Socialist Party.
Hamon 2016 augusztusában jelentette be, hogy indul az elnöki posztért. Az előválasztáson is a pártbaloldalt képviselte, illetve a párton belüli zöld irányzatot, és kritizálta Hollande elnök és Manuel Valls miniszterelnök politikáját.[10] Az amerikai Bernie Sanders szenátor nagy tisztelőjének tartják.[11]
Feltétel nélküli alapjövedelmet adna minden francia állampolgárnak, és azt gondolja, hogy az automatizálás nehezíteni fogja a munkához jutást. Harmincöt, vagy még kevesebb órás munkahetet támogatna és legalizálná a kannabisz fogyasztását és az eutanáziát. Óriási összegeket fektetne a megújuló energiaforrások biztosításába, amelyek 2025-re szerinte a francia energiafogyasztás felét kellene, hogy biztosítsák. A "közjavak" - a víz, a levegő és a biodiverzitás - védelmét az alkotmányba foglalná.[12][13]
Kritizálta a neoliberális "mítoszt a véget nem érő gazdasági növekedésről", amely szerinte lerombolja a bolygót és "kvázi vallássá" vált a politikusok közt.[14] "There is an urgency to change now our way to produce and consume. We can negotiate with bankers, but we can't negotiate with the planet."[15]
Társadalmi vízióját egyesek koherensnek és hitelesnek tartják,[15] mások szerint meg utópia.[16]
A 2017. januári felmérések támogatottságának megháromszorozódását mutatták, és ezzel komoly pályázóvá lépett elő a párton belül az elnökjelöltségre.[11][17][18] Január 22-én az előválasztás első fordulójában az első helyen végzett, Valls előtt.[19] Röviddel ezután Hamon megszerezte a harmadik helyen végzett Arnaud Montebourg támogatását.[19] A 29-ei második fordulóban elnyerte a jelölést.[20]