Benoschofsky Imre

Napjainkban a Benoschofsky Imre olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Benoschofsky Imre alapvető tényezővé vált mindennapi életünkben. A politikától a populáris kultúráig a Benoschofsky Imre jelentős hatást gyakorolt ​​különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Benoschofsky Imre fontosságát és hatását napjainkban, valamint annak időbeli alakulását. Ezenkívül elemezzük, hogy a Benoschofsky Imre hogyan alakította át felfogásunkat és hogyan befolyásolta döntéseinket az élet különböző területein.

Benoschofsky Imre
1964-ben
1964-ben
Született1903. február 6.
Budapest
Elhunyt1970. július 5. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafőrabbi
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1926)
SírhelyeFarkasréti temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Benoschofsky Imre témájú médiaállományokat.

Benoschofsky Imre (Budapest, 1903. február 6. – Budapest, 1970. július 5.) országos vezető főrabbi. Vallásos műveltsége mellett hatalmas világi műveltséggel is rendelkezett, ahogy nagy elődjei is, akik a neológ rabbi ideáljaként rendelkeztek ezzel a széles tudással.

Élete

A budapesti tudományegyegytemen bölcsészdoktorátust (1926), majd rabbioklevelet (1928) szerzett. 1926-tól lágymányosi, 1928-tól budai rabbi. A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban 1926-1931[2] között tanította az izraelita hittant. 1928-tól több mint harminc éven át a Zsigmond utcai (mai Frankel Leó utca) zsinagóga rabbija volt. 1936-tól főrabbi, 1960-tól országos vezető főrabbi volt. A holokauszt idején munkaszolgálatra hurcolták.1945-től haláláig az Országos Rabbiképző Intézet homiletikai és vallásfilozófiai professzoraként is működött. Cikkeit közölték az IMIT Évkönyvei, a Budai Hitközség Értesítője, az Új Élet, a Heller Bernát- (1941), a Lőw Immánuel- (1947) és a Pfeiffer Izsák-emlékkönyv (1950).

Tudományos munkássága is szerteágazó volt. Számos tanulmányt publikált többek között az IMIT évkönyveiben, illetve a Heller Bernát- és a Löw Immánuel-emlékkönyvben. 1946-ban szerkesztésében jelent meg a Maradék zsidóság című kötet, amely a zsidó közösség veszteségeinek gyötrő kérdéseivel és a közösség újraépítésének lehetőségeivel foglalkozik.

Művei

  • Majmuni arisztotelizmusa (doktori értekezés), Budapest, 1926
  • Zsidóságunk tanításai (összefoglaló teológiai és vallástörténeti tanulmány), 1941
  • Maradék-zsidóság (teológiai írások), Budapest, 1946
  • Harminc év után (beszédek), Budapest, 1958

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html
  2. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1927 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)

Források

Ez a zsidósággal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!