Beerenberg | |
Magasság | 2277 m |
Ország | Norvégia |
Hegység | Közép-Atlanti-hátság |
Relatív magasság | 2277 m |
Típus | sztratovulkán |
Utolsó kitörés | 1985 |
Első megmászás | 1921 |
Elhelyezkedése | |
Beerenberg Pozíció Európa térképén | |
é. sz. 71° 04′ 47″, ny. h. 8° 09′ 21″71.079722222222, -8.155833333333371.079722°N 8.155833°WKoordináták: é. sz. 71° 04′ 47″, ny. h. 8° 09′ 21″71.079722222222, -8.155833333333371.079722°N 8.155833°W | |
Beerenberg Pozíció Arktisz térképén | |
Térkép | |
Pozíció Jan Mayen térképén | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Beerenberg témájú médiaállományokat. |
A Beerenberg a Jan Mayen-sziget aktív sztratovulkánja. A Jan Mayen-szigeten, Norvégiában 650 km-re északkeletre Izlandtól magasodik. Magassága 2277 méter, más források szerint 2341 méter, ezzel Európa második legmagasabb aktív vulkánja és a Föld legészakibb aktív vulkánja. A forrópontos vulkanizmus miatt jött létre.
Először egy James Wordie által vezetett csapat jutott fel a csúcsra, 1921. augusztus 11-én. Tagja volt többek között az expedíciónak Paul Louis Mercanton és Thomas Charles Lethbridge.
Jan Mayen-szigetén fekszik (az úgynevezett Észak-Janon), a Grönlandi- és az Északi-tenger között. A hegy alkotja a sziget északkeleti területét. A Beerenberg a forrópontos vulkanizmus miatt jött létre. A legmagasabb pontja a kráter nyugati részén elhelyezkedő VII. Haakon-csúcs, nevét VII. Haakon norvég király után kapta. Felépítő anyaga a bazalt.
A Svend-Foyn-gleccserA vulkán nagyrészt jéggel fedett. A jégtakaró összterülete 113 km², amely a Jan Mayen-sziget területének (373 km²) majdnem 30%-a.
A hegyről összesen 20 gleccser folyik le minden irányban. A legnagyobb közülük a Sørbreen-gleccser, amelynek területe 15 km².
Nemzetközi katalógusok |
---|