Ebben a cikkben a Bata Imre-el foglalkozunk, annak érdekében, hogy elemezzük jelentőségét és relevanciáját ma. A Bata Imre az évek során számos tanulmány és vita tárgya volt, bemutatva a társadalom különböző területein gyakorolt hatását. Ez a téma is ellentétes véleményeket szült a szakértők és a szakemberek körében, ami szükségessé teszi a további tanulmányozását és megértését. Egy részletes elemzés segítségével a Bata Imre körül különböző megközelítéseket és perspektívákat fogunk feltárni, hogy átfogó képet adjunk annak jelentéséről és hatásáról a jelenlegi kontextusban.
Bata Imre | |
Született | 1930. augusztus 26.[1] Egerlövő |
Elhunyt | 2000. május 1. (69 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar[2] |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Kossuth Lajos Tudományegyetem (–1955) |
Kitüntetései |
|
Bata Imre (Egerlövő, 1930. augusztus 26. - Budapest, 2000. május 1.[3]) magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Szülei: édesanyja Zubor Ida, édesapja Bata Imre, felesége Mile Emma főiskolai tanár, leánya Bata Zsuzsanna (1956-) orvos, egyetemi tanár.
A Borsod megyei Egerlövőn járt elemi iskolába, majd az ún tehetségmentés révén Kassán, ill. Mezőkövesden lett diák. Mezőkövesden érettségizett 1951-ben. 1955-ben végzett a Debreceni Egyetemen. 1965-1967 között a Szegedi Tanárképző Főiskola adjunktusa volt. 1967-től az Állami Gorkij Könyvtár munkatársa. Ezt követően az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. 1975-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa lett. 1982-1991 között az Élet és Irodalom főszerkesztője, majd munkatársa.
Főként XX. századi magyar irodalommal foglalkozott.