Barabás Tibor (író)

A mai világban a Barabás Tibor (író) soha nem látott jelentőséget kapott. Akár személyes, akár szakmai, társadalmi vagy politikai szinten, a Barabás Tibor (író) alapvető szerepet játszik mindennapi életünkben. A történelem során a Barabás Tibor (író) tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, de soha korábban nem foglalt el olyan előkelő helyet a társadalomban, mint manapság. A kezdetektől napjainkig a Barabás Tibor (író) fejlődött, és alkalmazkodott azokhoz a változásokhoz és kihívásokhoz, amelyekkel az idők során szembesült. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Barabás Tibor (író) hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és azt, hogy hogyan befolyásolta a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Barabás Tibor (egyértelműsítő lap).
Barabás Tibor
Élete
Születési névBerkovits Tibor
Született1911. augusztus 27.
Pécel, Magyarország
Elhunyt1984. május 1. (72 évesen)
Budapest, Magyar Népköztársaság
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elbeszélés, regény
Első műveJózsef Attila, a szegénység költője (1940)
KitüntetéseiKossuth-díj (1954)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1953)
Kossuth-díj (1954)

Barabás Tibor (Pécel, 1911. augusztus 27. – Budapest, 1984. május 1.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.

Életpályája

Berkovits Arnold (1868–1925)[1][2] és Breitner Malvin (1875–1945)[3] fia. 1928-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Munkái az 1930-as évektől jelentek meg. 1941–1945 között munkaszolgálatos volt. 1945-ben a Cserépfalvi Könyvkiadó irodalmi vezetője, majd a Szabad Nép kulturális rovatvezetője volt. 1946–1949 között az Írószövetség főtitkára. 1949–1951 között a Révai, illetve a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója volt. 1957–1966 között a KPM sajtóosztályát vezette. 1967-től a Budapester Rundschau munkatársa volt.

Munkássága

Cikkeit 1932-től rendszeresen jelentették meg különböző napilapok és folyóiratok, mint például a Népszava, Az Újság, a Szép Szó, a Literatura, a Magyar Hírlap. József Attila és Nagy Lajos baráti köréhez tartozott. Első allegorikus regényével (Máglyák Firenzében) a rasszizmusról mondott ítéletet. 1945-ben az irodalompolitika végrehajtásában vállalt szerepet. Szépirodalmi munkáival, tanulmány- és riportköteteivel a kommunista ideológiát terjesztette (Egy nép nevelői, Az első lecke, Új Krónika). Az 1950-es évek közepétől művészek, zeneszerzők életét írta meg regényes formában (Beethoven, Mozart, Chopin, Liszt Ferenc, Michelangelo, Rembrandt).

Művei

1944-ig

  • Barrabás Tibor: Hét novella; szerzői, Rákospalota, 1940
  • Barrabás Tibor: Eszterke. Kis regény; Klein S. Ny., Bp., 1941
  • József Attila, a szegénység költője. József Attila verseiből; Szociáldemokrata Párt, Bp., 1942
  • Máglyák Firenzében; Heros, Bp., 1942
  • Az európai szellem magyar úttörői; Szociáldemokrata Párt, Bp., 1942

1945–1956

  • Martinovics élete; Cserépfalvi, Bp., 1945 (A szabadság hírnökei)
  • Szerelmem Eszti. Novellák; Cserépfalvi, Bp., 1946 (Cserépfalvi kiskönyvtára)
  • Egy bányász élete; Szikra, Bp., 1946
  • Bulgáriai utazás; Irodalmi Intézet, Bp., 1947
  • Egy nép nevelői. Tanulmányok; Új Idők, Bp., 1947
  • Levél a szovjet írókhoz Petőfi Sándorról; Athenaeum, Bp., 1948 (Zsebkönyvtár)
  • Irodalom és haladás; Dante, Bp., 1948
  • Jakobinusok. Színmű; Athenaeum, Bp., 1948
  • Egy nép nevelői. Tanulmányok; Athenaeum Ny., Bp., 1949
  • Az első lecke; Dante, Bp., 1949 (Dante új könyvtár)
  • Magyar jakobinusok. Színmű; Athenaeum, Bp., 1950
  • Tatai bányászok; Népművelési Minisztérium, Bp., 1951 (Az Ötéves Terv kiskönyvtára)
  • A szabadság magvetője; Ifjúsági, Bp., 1951
  • Bányászok előre! Beszámoló a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács által egybehívott országos bányászértekezletről 1950. évi nov. 26.; összeáll. Barabás Tibor; Nehézipari, Bp., 1951
  • Győzelmes évek. Elbeszélések, riportok; Népszava, Bp., 1952
  • Kibontott zászlók. Történelmi jelenet; Népszava, Bp., 1953 (Műsorfüzet)
  • Rákóczi hadnagya. Bornemissza János. Irodalmi forgatókönyv; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Barabás Tibor–Gádor Béla: Állami áruház. Zenés vígjáték; zene Kerekes János, vers Darvas Szilárd; Népszava, Bp., 1954 (Műsorfüzet)
  • Beethoven; Magvető, Bp., 1955
  • A szeretet forrása. Válogatott elbeszélések 1934–1954; Szépirodalmi, Bp., 1955
  • Új krónika. Riportok, arcképek, tárcák; Katonai, Bp., 1956
  • Beethoven; 2., bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1956

1957–

  • Mozart párizsi utazása; Kossuth, Bp., 1957
  • Örök dallamok. Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin, Liszt; Zeneműkiadó, Bp., 1958
  • Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok; 4. jav., bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 1959 (Élet és Tudomány kiskönyvtár)
  • Egy címíró emlékiratai; Magvető, Bp., 1960
  • Beethoven arcképéhez; Közdok, Bp., 1960
  • Rákóczi hadnagya; utószó Czibor János; Szövosz, Bp., 1960 (Kincses könyvek Szövetkezeti kiskönyvtár)
  • Génuai randevú. Riportok és történetek; Magvető, Bp., 1961
  • A könyv hatalma. Írások az irodalomról; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Karácsonyi történet; Móra, Bp., 1962
  • Török daráló. Történetek egy kisfiúról; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Chopin; Magvető, Bp., 1963
  • Házunk büszkesége. Novellák és vidám történetek; Magvető, Bp., 1964
  • Éjjeli őrjárat. Rembrandt élete; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Aranyfácán. Színmű; Magvető, Bp., 1968
  • Napóleon foglya. Kisfaludy Sándor életregénye; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Génuai randevú. Riportok, útirajzok; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1969
  • Michelangelo élete. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1970
  • Kereszt a hegytetőn; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • Három portré / Beethoven / Mozart párizsi utazása / Chopin; Magvető, Bp., 1973
  • Uriel. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Végvári legenda. Regény; Móra, Bp., 1974 (Delfin könyvek)
  • Magyar csillagok; Kozmosz Könyvek, Bp., 1979

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 12.[4]

  • Magyar jakobinusok (1949)
  • Győzelem (1950)
  • Állami Áruház (1952-1953, 1976, 2011)
  • Kibontott zászlók (1953)
  • Budai kaland (1962)
  • Rab Ráby (1972)

Filmjei

Rádiójátékai

[5]

  • Jakobinusok (1948)
  • Kibontott zászlók (1953)
  • Pest-budai tragédia (1965)
  • Pest-budai tragédia (1966)
  • Idézés (1976)
  • Végvári vitézek (1981)
  • Rákóczi hadnagya (1983)
  • Üdvhadsereg (1984)
  • Télikabát (1984)
  • Török daráló (1984)
  • Száz dollár (1986)

Átdolgozásai

  • A cigány. Szigligeti Ede színműve alapján. (1971)
  • A szökött katona. Szigligeti Ede színműve alapján. (1972)
  • A csikós. Szigligeti Ede színműve alapján.
  • A gránátköves karék. Tv-játék. Alekszandr Kuprin műve alapján.
  • Tamás bátya kunyhója. Rádiójáték Harriet Beecher Stowe műve alapján.

Díjai

  • La Fontaine-emlékérem (1940)
  • Bolgár Antifasiszta Érem (1947)
  • A Bolgár Rend tiszti keresztje
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1955)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1965, 1970)
  • Bolgár Kultúráért aranyérem (1970)
  • Cirill és Metód Rend (1974)
  • Szocialista Hazáért érdemrend (1973)
  • Szocialista Magyarországért érdemrend (1981)

Jegyzetek

  1. ↑ Berkovics Arnold halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1074/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. ↑ Berkovits Arnold gyászjelentése (1925. április 25.) Az Ujság, 22. évfolyam, 93. szám, 12. oldal
  3. ↑ Berkovics Arnoldné Breitner Malvin halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 5929/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  4. ↑ 2013. május 21-i lekérdezés
  5. ↑ Rádiólexikon. . (Hozzáférés: 2013. május 21.)

Források

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Magyar irodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó. 1963
  • Barabás Tibor örökösei archívuma.

További információk