Baróti Pál

Ebben a cikkben a Baróti Pál lenyűgöző világát és számos aspektusát fogjuk felfedezni. A Baróti Pál olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette, és számos tudományterületen tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya. A kezdetektől napjainkig a Baróti Pál releváns téma volt, amely szakértők és rajongók érdeklődését egyaránt felkeltette. Ezeken az oldalakon elemezzük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását, valamint a Baróti Pál körül létező különböző perspektívákat. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító elképzelést kínáljon a Baróti Pál-ről, teret teremtve az elmélkedéshez és a tanuláshoz minden olvasó számára, akit érdekel ez az izgalmas téma.

Baróti Pál
Született1930. június 1.
Budapest
Elhunyt1981. július 23. (51 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBaróti Judit
Foglalkozása
IskoláiBolyai Tudományegyetem
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Pál témájú médiaállományokat.
Sírja a Házsongárdi új temetőben

Baróti Pál, írói álneve Persán Béla. (Budapest, 1930. június 1. – Budapest, 1981. július 23.) magyar irodalomkritikus, újságíró, Bretter György testvére, Baróti Judit férje.

Életútja

A Bolyai Tudományegyetemen a magyar szak elvégzése után szatmári, bukaresti, nagybányai és kolozsvári napilapok szerkesztőségében dolgozott. 1959-től 1970-ig az Utunk belső munkatársa, majd A Hét irodalmi szerkesztője. A kortárs romániai magyar próza, főleg az ifjúsági irodalom termését követte figyelemmel, keményen bírálva a művészietlenül didaktikus ifjúsági regényeket. Karácsony Benő műveinek 1968-ban megjelent ötkötetes sorozatához átfogó kísérő tanulmányt írt (közli a Tavaszi ballada c. kötet) és előszóval látta el Csehi Gyula Felvilágosodástól felvilágosodásig (1972) c. munkáját.

Jegyzetek

További információk