Ebben a cikkben a Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955) témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk, megvizsgáljuk a modern társadalomra gyakorolt hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Ennek mentén elmélyülünk a Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955)-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokba, elemezve történelmi jelentőségét, valamint az új koncepciók és trendek kialakulására gyakorolt hatását. Ezenkívül foglalkozunk a terület szakértőinek különféle véleményeivel, valamint személyes tapasztalatokkal, amelyek teljesebb és gazdagabb jövőképet kínálnak a Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955)-ről. Ez a cikk a naprakész és szigorú információkat szintetizálva átfogó képet kíván nyújtani a Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955)-ről, hogy az olvasó mélyebben és teljesebben megértse ezt a fontos témát.
Bacsó Jenő | |
Született | 1877. május 2.[1] Debrecen |
Elhunyt | 1955. október 13. (78 évesen)[1] Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1901, jogtudomány) |
Bacsó Jenő (Debrecen, 1877. május 2.[2] – Debrecen, 1955. október 13.)[3][4] jogász, egyetemi tanár. Ifj. Bacsó Jenő jogász apja.
Bacsó Ferenc (1837–1886)[5] biztosítótársasági tisztviselő és Székes Teréz fia. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait, ahol 1901-ben doktori oklevelet szerzett. 1905-ben Budapesten tett ügyvédi vizsgát. 1912-ben magántanárrá képesítették. 1905-től a máramarosszigeti, 1913–1914-ben a debreceni jogakadémia tanára volt. 1914-től 1948-ig a Debreceni Egyetem nyilvános rendes tanára, 1922–1923-ban és 1934–1935-ben a Jog- és államtudományi Kar dékánja, 1938–1939-ben az egyetem rektora volt. Tagja volt a debreceni Tisza István Társaságnak.
Felesége Szilágyi Erzsébet Mária volt, akit 1917-ben Mezőtúron vett nőül.
Gyermekei: