Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955)

Ebben a cikkben a Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955) témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk, megvizsgáljuk a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Ennek mentén elmélyülünk a Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955)-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokba, elemezve történelmi jelentőségét, valamint az új koncepciók és trendek kialakulására gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül foglalkozunk a terület szakértőinek különféle véleményeivel, valamint személyes tapasztalatokkal, amelyek teljesebb és gazdagabb jövőképet kínálnak a Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955)-ről. Ez a cikk a naprakész és szigorú információkat szintetizálva átfogó képet kíván nyújtani a Bacsó Jenő (jogász, 1877–1955)-ről, hogy az olvasó mélyebben és teljesebben megértse ezt a fontos témát.

Bacsó Jenő
Született1877. május 2.[1]
Debrecen
Elhunyt1955. október 13. (78 évesen)[1]
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi oktató
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1901, jogtudomány)

Bacsó Jenő (Debrecen, 1877. május 2.[2] – Debrecen, 1955. október 13.)[3][4] jogász, egyetemi tanár. Ifj. Bacsó Jenő jogász apja.

Élete

Bacsó Ferenc (1837–1886)[5] biztosítótársasági tisztviselő és Székes Teréz fia. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait, ahol 1901-ben doktori oklevelet szerzett. 1905-ben Budapesten tett ügyvédi vizsgát. 1912-ben magántanárrá képesítették. 1905-től a máramarosszigeti, 1913–1914-ben a debreceni jogakadémia tanára volt. 1914-től 1948-ig a Debreceni Egyetem nyilvános rendes tanára, 1922–1923-ban és 1934–1935-ben a Jog- és államtudományi Kar dékánja, 1938–1939-ben az egyetem rektora volt. Tagja volt a debreceni Tisza István Társaságnak.

Magánélete

Felesége Szilágyi Erzsébet Mária volt, akit 1917-ben Mezőtúron vett nőül.

Gyermekei:

  • Bacsó Jenő (1918–1991) jogász, egyetemi docens.
  • Bacsó Alexandrin Mária Teréz (1921–?). Férje 1943 és 1959 között rétháti Kövér Ákos alezredes volt.

Művei

  • A szocializmusról (Máramarossziget, 1907)
  • Peralapító cselekmények (Máramarossziget, 1908)
  • A jogvédelem előfeltételei a polgári perben (Máramarossziget, 1910)
  • A felülvizsgálati eljárás (Budapest, 1915)
  • A mulasztási ítélet (Budapest, 1915)
  • A polgári perrendtartás tankönyve (Budapest, 1917)
  • A végrehajtási eljárás tankönyve (Debrecen, 1917)
  • A kötött bizonyítás jelentősége a felülvizsgálati eljárásban (Debrecen, 1923)
  • A polgári per célja (Debrecen, 1931)
  • A fellebbvitel újabb szabályozása a polgári perben (Miskolc, 1933)
  • Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete (Miskolc, 1933)
  • Tudományos perjog (Debrecen, 1937)
  • Reformtörekvések polgári perrendünkben (Budapest, 1939)
  • Az elismerés és lemondás mint tudomáskijelentés (Debrecen, 1946)

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00572.htm
  2. ↑ Születési bejegyzése a debreceni református keresztelési akv. 591/1877. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  3. ↑ Gyászjelentése (1955). (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 252/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  5. ↑ Bacsó Ferenc gyászjelentése (1886). (Hozzáférés: 2020. július 3.)

Források