Béres Csepp

A Béres Csepp témája ma az egyik legaktuálisabb, hiszen jelentős hatással van társadalmunkra. Számos szempontot kell figyelembe venni, amikor ezzel a témával foglalkozunk, a történelmi eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig. Ebben a cikkben a Béres Csepp különböző perspektíváit és szempontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet nyújtsunk. Elemezzük a témát alkotó különböző szempontokat, valamint annak lehetséges következményeit a személyes, társadalmi és politikai szférában. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Béres Csepp hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolja mai életünket.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A Béres Csepp egy magyar humángyógyászati készítmény védjegyezett neve. A Béres Csepp és a Béres Csepp Extra elnevezéseket 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba, majd 2013 szeptemberében bekerültek a hungarikumok közé. A készítményt dr. Béres József alkotta meg 1972-ben. A nyomelemeket és ásványi anyagokat speciális összetételben tartalmazza, a hiányzó nyomelemek pótlásával támogatja az immunrendszert.[1][2] Hatását semmilyen megbízható külföldi független vizsgálat nem támasztja alá.

A készítmény neve

A Béres cégnek több bejegyzett védjegye van, amelyek a BÉRES CSEPP kifejezést tartalmazzák.[3] A név tehát nem fajtanév, ezért kötőjeles írásmódja helytelen.[4] Helyes írásmódjával szerepel a Magyar Értéktárban is.

Története

Béres József 1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt.

Egy szisztematikus kutatás eredményeként jöttek létre a cseppek, aminek fő motivációja testvére daganatos betegsége volt. Azt feltételezte, hogy a beteg szervezetből hiányoznak azok a nyomelemek amiket a csepp tartalmaz, és ez a hiány az immunrendszer működését olyannyira gátolja, hogy sok esetben ez a hiányállapot a felelős a daganatos betegség kialakulásáért. Visszajuttatva az emberi szervezetbe ezeket a nyomelemeket, az immunrendszer képes legyőzni a rákos megbetegedést.

Fia feleségével készült interjúkönyvben ezt részletesen ismerteti.[5]

A cseppek elismertetéséért hosszú ideig küzdött a korabeli hatóságokkal: bár a betegek körében (ekkor kérésre saját maga készítette és ingyen adta) nagy sikert aratott, a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményt.

Kósa Ferenc filmrendező dokumentumfilmje forgatásakor ötven bizonyító erejű esetet rögzített, (onkológusok által már nem kezelt betegek) a cseppek hatásának igazolására, és a társadalmi jelenség bemutatására. A film befejezését megakadályozták és a leforgatott tekercseket dobozba zárták. 1986-ban engedélyezték a film befejezését, amiben 15 eset részletes bemutatása és a társadalmi háttér is érzékelhető beszélgetések, dokumentumok fényképein keresztül. A film bemutatását követően sok-sok ankéton, beszélgetésen mondta el a rendező és a feltaláló a részleteket. Pár ankétról hang- és a Biokultúra Egyesületben filmfelvétel is készült.[6][7]

1975-ben kuruzslás vádjával eljárás is indult ellene, de 1976-ban sikerült szabadalmaztatnia, és 1978-ban forgalomba is került gyógyhatású készítményként. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, de a rák gyógyítását, a nyomelemek hiányát a rák kialakulásában és a visszajuttatás után a gyógyulási hatást nem ismerte el az orvos- onkológus- gyógyszerész-társadalom. Az OEP, egészségbiztosítók a Béres-cseppek szedését nem támogatják. Sok orvos viszont a betegeket biztatja, hogy saját költségükön szedjék.

Összetétele az elmúlt évtizedekben szinte semmit sem változott.

2019-ben mutatták be a Cseppben az élet című négyrészes magyar filmsorozatot, amely Béres József feltaláló életét, és a Béres Csepp megszületésének történetét dolgozza fel, Gyöngyössy Bence rendezésében, Gáspár Tibor főszereplésével.

Összetétele

Hatóanyagok 1 ml Béres Csepp oldatban (18 csepp):[1]

Vas (Vas-szulfát-heptahidrát formájában) 2,00 mg
Cink (Cink-szulfát-heptahidrát formájában) 1,14 mg
Magnézium (Magnézium-szulfát-heptahidrát formájában) 0,40 mg
Mangán (Mangán-szulfát-monohidrát formájában) 0,31 mg
Réz (Réz-szulfát-pentahidrát formájában) 0,25 mg
Molibdén (Ammónium-molibdát-tetrahidrát formájában) 0,19 mg
Vanádium (Ammonium-monovanadát formájában) 0,12 mg
Nikkel (Nikkel-szulfát-hexahidrát formájában) 0,11 mg
Bór (Bórsav formájában) 0,10 mg
Fluor (Natrium-fluorid formájában) 0,090 mg
Kobalt (Kobalt-klorid-hexahidrát formájában) 0,025 mg

Segédanyagok:

Hatóanyagok 1 ml Béres Csepp Extra oldatban (18 csepp):[8]

Cink (Cink-szulfát-heptahidrát formájában) 2,23 mg
Vas (Vas(II)-szulfát-heptahidrát formájában) 2,00 mg
Magnézium (Magnézium-szulfát-heptahidrát formájában) 0,40 mg
Mangán (Mangán-szulfát-monohidrát formájában) 0,31 mg
Réz (Réz-szulfát-pentahidrát formájában) 0,25 mg
Molibdén (Ammónium-molibdát-tetrahidrát formájában) 0,19 mg
Vanádium (Ammonium-monovanadát formájában) 0,12 mg
Bór (Bórsav formájában) 0,10 mg
Fluor (Natrium-fluorid formájában) 0,090 mg
Kobalt (Kobalt-klorid-hexahidrát formájában) 0,025 mg
Króm (Króm(III)-klorid-hexahidrát formájában) 0,018 mg
Szelén (Vízmentes nátrium szelenit formájában) 0,012 mg

Segédanyagok:

Javaslatok

  • hiányos táplálkozás, jelentős fizikai igénybevétel esetén,
  • fáradékonyság, étvágytalanság, elesettség, gyengeség, álmatlanság esetén, illetve e panaszok megelőzésére,
  • betegségek, műtétek után a felépülés elősegítésére,
  • kiegészítő kezelésként tumoros betegségben szenvedők általános állapotának, közérzetének és életminőségének javítására is alkalmas, enyhíti a betegség vagy a terápia következtében fellépő panaszokat és mellékhatásokat.

A Béres-csepp használata ellenjavallt a készítmény bármely összetevőjére való allergia esetén (pl. fémallergia).[9]

Kobalt-klorid-hexahidrát tartalma miatt a WADA a sportolók részére tiltott szernek minősítette.[10][11]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Alkalmazási előírás, 2020. október 5. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  2. ↑ Béres Gyógyszergyár Zrt. a Béres-cseppről. .
  3. ↑ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2014. májusi adatai alapján.
  4. ↑ Ezzel ugyanis a név azt a benyomást keltené, hogy fajtanévvé vált.
  5. ↑ [https://web.archive.org/web/20190807040104/https://docplayer.hu/7846624-Szirtfoknak-lenni-riport-beres-jozseffel.html Archiválva 2019. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. ↑ https://tnewmediasnmusic.cf/bases/downloadable-dvd-movies-az-utols%C3%B3-sz%C3%B3-jog%C3%A1n-by-ferenc-k%C3%B3sa-hdv.html[halott link]
  7. ↑ https://web.archive.org/web/20180731153645/http://www.biokultura.org/konyvtar
  8. ↑ Alkalmazási előírás, 2020. augusztus 16. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  9. ↑ Béres Gyógyszergyár Zrt. - Gyakori kérdések[halott link] letöltve: 2012. május 3.
  10. ↑ Dopping: tiltólistás lett a Béres csepp egyik összetevője. www.nemzetisport.hu (2015. február 5.) (Hozzáférés: 2015. február 5.)
  11. ↑ Béres Gyógyszergyár Zrt. Tudományos Igazgatósága: Az igazság a Béres Cseppről. MTI. . (Hozzáférés: 2015. február 10.)

Források