Bársony Aladár

Ma a Bársony Aladár-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években nagy aktualitást kapott. A Bársony Aladár olyan probléma, amely minden korosztályt, nemet és nemzetiséget érint, mivel kimutatták, hogy jelentős hatással van a mindennapi élet különböző területeire. Megjelenése óta a Bársony Aladár számos vitát, kutatást és változást generált különböző területeken, ami arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk a fontosságáról és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Bársony Aladár hatását és a jövőre nézve.

Bársony Aladár
Orsolya Erzsivel az Új Színház Zsákutca című előadásában (1931)
Orsolya Erzsivel az Új Színház Zsákutca című előadásában (1931)
SzületettLibschütz Aladár
1886. április 24.
Szigetvár
Elhunyt1943. március 1. (56 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál okahúgyvérűség[1]
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (27A parcella, 20. sor, 9. sírhely)

Bársony Aladár, Libschütz Aladár, Lipschütz (Szigetvár, 1886. április 24.[2] – Budapest, 1943. március 1.)[3] magyar színész, rendező.

Pályafutása

Libschütz Sámuel festő és Brucker Fáni fiaként született. 1907-ben Szabados László társulatánál lépett színi pályára. 1908 és 1911 között Kassán szerepelt. 1912-ben Heves Béla szatmári társulatához került, és 1915 és 1923 között Sebestyén Géza buda-temesvári társulatában volt színész és rendező. 1923-tól 1929-ig Miskolcon, 1930-tól az Új Színházban, 1931-ben az óbudai Kisfaludy Színházban és a Fővárosi Operettszínházban rendezett. 1929. február 6-án, Miskolcon jubilált A Noszty fiú esete Tóth Marival című vígjátékban. 1932-ben megszervezte saját társulatát Magyar Játékszín Kamaratársulat néven, megfordultak Miskolcon, Szegeden, Szentesen, Székesfehérvárott és Győrött is. 1934-ben főrendező lett a Miskolci Nemzeti Színháznál, majd szerepelt még 1935-ben a Bethlen-téri, 1936-ban a Royal, 1937-ben az Andrássy úti Színházban. Ezt követően származása miatt nem engedték színpadra. 1942 októberében és novemberében szerepelt a Goldmark-teremben Szabolcsi Lajos Egy az Isten! /három színjáték/ Az ezüst serleg című darabban. A Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházában hunyt el. Halálát húgyvérűség okozta.

Felesége Sarkadi Rózsi (Strasser Rózsa, 1885–1963) színésznő. Fiuk László, 1915. július 18-án öt éves korában meghalt.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Filmszerepei

  • A kék bálvány (1931) – üzletember
  • A 111-es (1937) – szállodaportás a Hotel Sacher-ben

Könyve

  • Isten veled színház!...(Epizódok egy színész életéből) 1906-1941. Miskolc, 1941. Ludvig István Könyvnyomdája.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. október 19.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a szigetvári izraelita hitközség születési akv. 24/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 336/1943. folyószáma alatt.

Források

További információk