Auckland-szigeteki bukó

Mai cikkünkben a Auckland-szigeteki bukó lenyűgöző világába fogunk beleásni, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Auckland-szigeteki bukó megjelenése óta bizonyította hatását a társadalom, a tudomány, a kultúra és a történelem különböző aspektusaira. Az évek során vita, tanulmányozás és kutatás tárgya volt, és befolyása az idők során tovább fejlődött. A Auckland-szigeteki bukó ebben a mélyreható feltárásában megvizsgáljuk annak eredetét, relevanciáját a mai világban, valamint a témával kapcsolatos különféle szempontokat. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy olyan utazásban, amely meglepetést, izgalmat és oktatást ígér, miközben együtt fedezzük fel a Auckland-szigeteki bukó izgalmas univerzumát.

Auckland-szigeteki bukó
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: 1902
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Tengeri récék és bukók (Mergini)
Nem: Mergus
Faj: M. australis
Tudományos név
Mergus australis
Hombron & Jacquinot, 1841
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Auckland-szigeteki bukó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Auckland-szigeteki bukó témájú médiaállományokat és Auckland-szigeteki bukó témájú kategóriát.

Az Auckland-szigeteki bukó (Mergus australis ) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó mára kihalt faj volt.

Rendszerezése

A fajt Jacques Bernard Hombron és Honoré Jacquinot írták le 1841-ben.[1]

Előfordulása

Az Új-Zélandhoz tartozó Auckland-szigeteken volt honos, ahol 1840-ben fedezték fel, legalább 25 példányt gyűjtöttek, az utolsót 1902-ben.[1] Maradványait megtalálták a Déli- és Stewart-szigeteken is.

A természetes élőhelye tölcséltorkolatok, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj volt.[2]

Megjelenése

A hímnek sötét vörösesbarna feje és bóbitája, fekete háta és szürke szárnyai voltak. A tojó valamivel kisebb volt és rövidebb volt a bóbitája.

Kihalása

A vadászat mellett, a betelepített disznók, patkányok, kutyák és macskák is hozzájárultak a kihalásához, melyek ellen ez a nehézkesen repülő faj nem tudott védekezni.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  2. ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. január 4.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  • McCormick, Robert (1842): A sketch of the Antarctic regions, embracing a few passing remarks, geographical and ornithological. Tasmanian Journal of Natural Sciences 1(4): 241–247. PDF fulltext
  • Williams, G. R. & Weller, M. W.. (1974): Unsuccessful search for the Auckland Islands Merganser (Mergus australis). Notornis 21(3): 246–249. PDF fulltext