Artner Teréz

Ebben a cikkben elmélyülünk a Artner Teréz lenyűgöző világában, feltárva eredetét, hatását és mai relevanciáját. A Artner Teréz megjelenésétől a társadalom különböző szféráira gyakorolt ​​hatásáig alapvető szerepet játszott világunk alakításában. A részletes elemzés során megvizsgáljuk annak legrelevánsabb aspektusait, valamint az idők során felvetett vitákat és vitákat. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Artner Teréz a kortárs diskurzus megkerülhetetlen érdeklődésének témájaként pozícionálta magát. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezési és elmélkedési úton a Artner Teréz-ről, hogy jobban megértse annak fontosságát és jelentőségét társadalmunkban.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Artner Teréz
Született

Sempte
Elhunyt1829. november 25. (57 évesen)[1][2][3]
Zágráb[4]
ÁlneveTheone
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő
A Wikimédia Commons tartalmaz Artner Teréz témájú médiaállományokat.

Artner Teréz, németül: Therese von Artner, írói álneve: Theone (Sempte, 1772. április 19. – Zágráb, 1829. november 5.) költőnő

Élete

A 19. századi német irodalomban Theone néven volt ismert. evangélikus magyar nemes szülőktől származott. Apja Artner Lipót császári és királyi lovasszázados, később vezérőrnagy volt. Sopronban nevelkedett, de szülei korán elhunytak, 1811-ben pedig vagyonának nagy része is odaveszett, és a költészetben keresett vigasztalást. Konrád Dórával, Tiell Mariannával és Karoline Pichlerrel, szintén német írónőkkel, szellemébresztő baráti viszonyban és levelezésben állt. 1818-tól több éven át Zay Mária grófnőnél, Zayugrócon tartózkodott. Később Zágrábba költözködött rokonaihoz, és haláláig ott élt.

Művei

Briefe über einen theil von Croatien und Italien, 1830
Die That című szomorújátékának címlapja
  • Das Fest der Tugend, ein Schäferspiel mit Chören. Oedenburg, 1798
  • An Eleonoren Gräfin von Colloredo. geborne Freyinn von Wagenfels. Oedenburg, 1798
  • An Eleonoren Gräfin von Pejachevich, geborne Gräfin von Erdődy. Oedenburg, 1798
  • Feldblumen auf Ungarns Fluren gesammelt. Jena, 1800. (Tiell Mariannával, ki Nina név alatt irt. 2. kiadás. Jena, 1812)
  • Neuere Gedichte von Theone. Tübingen, 1806
  • Die That. Trauerspiel in 5 Akten. Pest, 1817 (Müllner Adolf hires tragédiájának, «Die Schuld» kiegészítése a cselekvény előzményeinek földolgozásával).
  • Gedichte. Gewählt, verbessert, vermehrt I-II. Leipzig, 1818 Első rész Második rész
  • Rettung und Lohn. Lustspiel in 1 Aufz. Agram, 1823
  • Stille Grösse. Schauspiel in 3 Aufz. Kaschau, 1824 (Kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban.)
  • Regenda und Wladimir. Schauspiel in 2 Akten. Kaschau, 1824
  • Zur feyerl. Jubelfeyer Sr. Excellenz des hochw. Herrn Maximilian Verhovacz von Rakitovitz, Bischof von Agram. Agram, 1826
  • Briefe über einen Theil von Croatien und Italien, an Caroline Pichler. Pesth, 1830
  • Theone. Mária Terézia Artnerová, 1772-1829. Zborník k 240. výročiu narodenia; összeáll. Anna Jónásová; OZ Galanta literárna–Galantská knižnica, Galanta, 2012

Költeményei a következő gyűjteményes munkákban is megjelentek: Vaterl. Almanach von Ungarn, 1821, Zerffi és Habermanntól kiadva; Hormayr Taschenbuch-ja 1822. és Archiv-ja 1812. 1826. és 1828; továbbá a Minerva, Aglaja és Iris almanachokban.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b „Artner, Marie Therese von” (német nyelven). Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich 1, 73. o. 
  3. ↑ Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon , 1983
  4. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források