Ariane
A mai világban a Ariane nagy jelentőségű és általában a társadalom érdeklődésére számot tartó témává vált. Megalakulása óta a Ariane minden korosztálytól és profiltól függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, vitákat és elmélkedéseket generálva különböző aspektusairól. Akár a kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos téren betöltött relevanciája, akár az emberiség történetére gyakorolt hatása miatt, a Ariane-nek sikerült átlépnie a határokat és a generációkat, és olyan alapvető témává vált, amely továbbra is felkelti az érdeklődést és a kíváncsiságot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ariane-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elmélyülve annak jelentésében, fontosságában és hatásaiban a mai világban.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a sikertelen Europa rakétaprogram után fejlesztette ki az Ariane rakétákat.
Története
1960. december 1-jén a svájci Meyrin-ben írták alá az Európai Űrkutatási Szervezet (European Space Research Organisation) – ESRO) létrehozását.
Rakétafejlesztési programja
Első szakasz
Egy hároméves program keretében olyan hordozórakétát kívántak rendszerbe állítani, amely 45 kilogrammos hasznos teherrel képes a világűrbe juttatni egy űreszközt.
Második szakasz
Egy ötéves rakétafejlesztési programban olyan hordozóeszköz kifejlesztése és megépítése volt a cél, ami egy 225–450 kilogrammos űreszközt a Holdra képes juttatni.
Harmadik szakasz
A harmadik szakaszban hordozóeszközökkel kívánták lehetővé tenni más bolygók és a Hold felderítését, valamint más űrkutatási szervezetek polgári felhasználású programjainak támogatását.
Az ESRO a program létrejöttéig az amerikai (vagy szovjet) rakéták bérlését javasolta. Létrehozták az Európai Űrkutatási és Technológiai Központot (European Space Research and Technology Centre – ESTEC). Feladata a tervezés, fejlesztés és gyártás volt, valamint a műholdak és egyéb űreszközök tudományos és műszaki fejlesztésének támogatása. Az adatközpontok (követés, telemetria, számítógéprendszer (adatközlés, adatrögzítés, adatelemzés)), és a követő állomások (telemetria, optika) kialakítása.
1962. április 16-án született meg a megállapodás, hogy létrehozzák az Europa rakétát. A program teljes sikertelenséggel zárult.
Franciaország javaslatára, és pénzügyi támogatásával egy új rakéta (rakétacsalád) fejlesztésébe fogtak, és közben megkezdték a Guyana Űrközpont kiépítését.
A hordozórakétákat a Guyana Űrközpontból indítják, a Francia Guyana-i Kourou mellett. Forgalmazásukat az Arianespace vállalat végzi.
Ariane rakéták
- Ariane–1
- Ezzel a változattal indították a Giotto űrszondát a Halley-üstököshöz.
- Ariane–2
- Ariane–3
- Ariane–4
- Utoljára 2003-ban indították.
- Ariane–5
- Ariane–6
További információk
- Ariane. capcomespace.net. (Hozzáférés: 2014. március 19.)
- Ariane. bernd-leitenberger.de. (Hozzáférés: 2014. március 19.)
