A mai világban a Anton Diabelli olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséget és aktualitást kapott. Akár a politika, akár a tudomány, a technológia, akár személyes szinten, a Anton Diabelli emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása és hatóköre viták, kutatások és mélyreható elemzések tárgyává vált, amelyek célja a mindennapi életre gyakorolt hatásának megértése. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Anton Diabelli különböző aspektusait, és megvizsgáljuk mai társadalmunkra gyakorolt hatását.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Anton Diabelli | |
![]() | |
Anton Diabelli | |
Született | 1781. szeptember 5. Salzburg |
Elhunyt | 1858. április 7. (76 évesen) Bécs[1][2] |
Beceneve | Diabell |
Állampolgársága | osztrák |
Nemzetisége | osztrák |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Wilhelmsgymnasium |
Sírhelye | St. Marx Cemetery[3] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Diabelli témájú médiaállományokat. | |
Anton Diabelli (1781. szeptember 5. - 1858. április 7.) osztrák zenész, zeneszerző, zeneműkiadó.
Diabelli Mattsee településen, Salzburgtól nem messze született. Később környezete a papságot ajánlotta neki, de ő a zenéhez vonzódott, annál is inkább, mert Michael Haydntől leckéket kapott. Nem sokkal később Bécsbe került, ahol zongorázni és gitározni tanult. Itt került kapcsolatba Pietro Cappival. Sok négykezes darabot is írt.Egyik ismert műve a Sonatina, Op. 168. A feleségével alapított egy kiadó céget, amit később Schubert folytatott. A cég neve Cappi & Diabelli, ami később valamilyen ok miatt hirtelen megszűnt.