Altiplano

A mai világban a Altiplano nagyon fontos és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és az információhoz való hozzáféréssel a Altiplano egyre inkább jelen lévő témává vált életünkben. A Altiplano megértésének és elemzésének fontossága a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásában rejlik, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és az egészségig. Ebben a cikkben a Altiplano különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes mértékben megértsük annak mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Altiplano
ElhelyezkedésAndok
Elhelyezkedése
Altiplano (Dél-Amerika)
Altiplano
Altiplano
Pozíció Dél-Amerika térképén
d. sz. 16° 00′ 13″, ny. h. 69° 39′ 12″16.003580°S 69.653320°WKoordináták: d. sz. 16° 00′ 13″, ny. h. 69° 39′ 12″16.003580°S 69.653320°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Altiplano témájú médiaállományokat.

Az Altiplano vagy Bolíviai-magasföld a második legnagyobb magashegyi fennsík a Tibeti-fennsík után. Dél-Amerika központi-nyugati részén van, ahol az Andok eléri a legnagyobb szélességét. A Nyugati- és Keleti-Kordillera fogja közre.[1] Legnagyobb része Bolívia területén van, de átnyúlik Peru, Chile és Argentína területére is.[1]

Általános jellemzők

Az északkeleti Altiplano nedvesebb, mint a délnyugati terület.[2] A délnyugati területnek a szárazsága miatt több sósivataga van. Ilyen például a Salar de Uyuni sómező. Az Atacama-sivatag, amely a bolygó egyik legszárazabb területe, az Altiplanótól délnyugatra fekszik; míg a magasföldtől keletre, északkeletre nedves, trópusi esőerdők voltak, amelyet mára többnyire kiirtottak.

Maga az Altiplano túlnyomóan fahatár fölé nyúlik, ezért nem találhatók rajta erdőségek. Ritkaság, ha ezen a tájon annyi eső esik, hogy imitt-amott víz is összegyűlik a tómedencékben.[1]

Átlagmagassága 3750 méter, valamivel alacsonyabb, mint a Tibeti-fennsíké. Széleit (Keleti- és Nyugati-Kordillerák) hatalmas, többnyire 6000 méter tengerszint feletti magasságú aktív és kialudt vulkánok uralják, ilyenek az Ampato (6288 m), Tutupaca (5816 m), Parinacota (6348 m), Guallatiri (6071 m), Paruma (5728 m), Uturunku (6008 m) a Licancabur (5916 m), a Illampu (6368 m), Huayna Potosí (6088 m), Janq'u Uma (6427 m) és Illimani (6438 m).

Az Altiplano lefolyástalan.[1] Tavak, időszakos sós mocsarak és kiszáradt tófenekek töltik ki a kismedencék legmélyebb részeit. Legismertebb földrajzi jellegzetessége a Titicaca-tó.

A pleisztocén kor végén az Altiplano teljes egészét az egykori Ballivián-tó foglalta el. Ennek a maradványa a Titicaca-tó, Peru és Bolívia határán, és a Poopó-tó a bolíviai Oruro-tól délre.

Élővilág

Éghajlat

La Paz
(magasság: 4058 m)
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
134
 
 
14
4
 
 
105
 
 
14
4
 
 
72
 
 
14
4
 
 
32
 
 
14
1
 
 
14
 
 
14
−2
 
 
5.1
 
 
14
−4
 
 
7.1
 
 
14
−4
 
 
15
 
 
14
−3
 
 
36
 
 
15
−1
 
 
38
 
 
15
2
 
 
51
 
 
17
2
 
 
95
 
 
16
4
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Puno (Peru)
(magasság: 3800 m)
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
160
 
 
18
4
 
 
115
 
 
18
4
 
 
134
 
 
18
4
 
 
65
 
 
18
1
 
 
5
 
 
18
−2
 
 
3
 
 
17
−6
 
 
0
 
 
18
−6
 
 
9
 
 
17
−3
 
 
22
 
 
19
0
 
 
39
 
 
19
2
 
 
30
 
 
20
3
 
 
87
 
 
20
4
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve


Panoráma

Az Altiplano Peruban
Nagyítás
Az Altiplano Peruban

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Futó József: Közép- és Dél-Amerika
  2. ↑ Satellite map of the area around the Altiplano tectonic plate
Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!