Alice Csodaországban (meseregény)

Alice Csodaországban (Alice's Adventures in Wonderland)
Az első kiadás címlapja
Az első kiadás címlapja
SzerzőLewis Carroll
Ország Egyesült Királyság
Nyelvangol
Műfajmeseregény
Előzőnincs
KövetkezőAlice Tükörországban (1871)
DíjakKate Greenaway Medal (Helen Oxenbury, 1999)
Kiadás
KiadóMacmillan and Co.
Kiadás dátuma1865. november 26.
Magyar kiadóGergely R. kiadása
Magyar kiadás dátuma1936
FordítóKosztolányi Dezső (1936) és Szobotka Tibor (1958), Varró Dániel és Varró Zsuzsa (2009)
IllusztrátorFáy Dezső
Média típusakönyv
Oldalak száma117 (1936)
ISBN963-11-0125-8 (1974)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Alice Csodaországban témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Alice (John Tenniel eredeti illusztrációja) Alice, Fehér Nyúl és a Kalapos (John Tenniel eredeti illusztrációja)

Az Alice Csodaországban (Alice's Adventures in Wonderland) (1865) című könyv Lewis Carroll nonszensz meseregénye. A könyvben különös, nem valóságos szereplők bukkannak fel egymás után, Carroll pedig az angol szokások és hírességek kifigurázására épít. A szereplők mulatságosan lehetetlen ötleteikkel szürreális keretet adnak a történetnek.

Könyve hatalmas sikert aratott, így megírta a folytatást: Alice Tükörországban (1871).

Történet

Alice álmában belezuhan egy nyúlüregbe, és egy abszurd mesevilágba kerül, ahol furcsa szerzetekkel találkozik. Néhol megnő, összemegy, beszorul a Nyuszi házába, hernyókkal beszélget, őrültekkel teázik, krokettezik a Szív Királynővel, majd felébred álmából.

Szereplők

Érdekességek

Angolra visszafordított Alice

Lénard Sándor (1910-1972), a Brazíliába szakadt magyar író, (német) költő, orvos és klasszika-filológus (a Micimackó latinra fordítója) beszámol egy levelezés útján szerveződő sajátos társaságról, melynek életre hívója Warren Weaver angol matematikus. A közösség létrejöttének apropója az Alice Csodaországban, s így

„ő keresett fel levelével, mint azt, aki egy gyerekkönyvet fordított latinra, vagyis mint tréfához értő férfiút. (...) Egy fél százada játszik egy gyerekkönyvvel, Lewis Carroll "Alice Csodaországban" című művével, amelynek - és egyúttal szerzőjének - legkitűnőbb ismerője. (...)

Alice-t negyven nyelvre fordították, kínaitól izlandiig, hébertől latinig, indiai tájszólásokra, szuahélire és walesire, talán azért is, mert ezeket a népeket érdekelte, mi tetszik az angoloknak. A kisleányok gyenge matematikusa mestere volt a halandzsának, a mellébeszélésnek, a paródiának, rozmárja és ácsa káposztáról és királyokról elmélkednek a balladák ritmusában... Weaver arra volt kíváncsi, hogy hat mindez dánról, thailandiról s az egyéb nyelvekről visszafordítva angolra. E célból, mint Eberle a latinistákból, egy jeles társaságot állított össze. A gittegylet célja: Alice-t visszafordítani angolra. Játékszabály: fordítás közben tilos az eredetibe nézni.

Sznob vagyok, szeretek híres és magas rangú kortársak társaságában pompázni. Büszke és hálás vagyok, hogy kiváló barátom besorozott tizennegyediknek: a magyar fordítás visszafordítására. (A japánt egy külön tudós társaság fordította.) Van a visszafordítók közt Nobel-díjas természettudós, miniszterelnök-helyettes és antropológus... rangomat talán annak köszönhetem, hogy Weaver, mint matematikus, tudta, hogy a tizenhárom peches szám. Törhettem a fejem, hogy fordítsam vissza azt, hogy: "A testvérek a szirup kútjában voltak. - De ettől biztosan megbetegedtek! - Persze! Ezért mondtam: kutyábban voltak!"

A sok nyelv csodaországában csak azt sajnálom, hogy nyelvtudásom olyan csekély. Ha legalább az orosz Alice-t olvashatnám! Ide is, oda is Nabokov fordított, a "Lolita" szerzője, aki valahogy lelki rokona lehet Lewis Carrollnak, vagy legalábbis elveinek, már ami a kislányokra vonatkozik: lelkes társa!”

A Viszockij-féle orosz változat

A könyv orosz dramatizált adaptációja egy zenés gyermekdarab (afféle rádiószínház keretében, "gyiszkoszpektakl", zenés mese), Nyina Gyemurova fordítása nyomán. A produkció zenéjét és dalszövegeit Vlagyimir Viszockij színész-énekes-költő szerezte 1972-73-ban, aki maga is közreműködött az előadásban. A 4 lemezoldalon 39 számban mesélik el a történetet: prózai és verses, zenés, ill. átvezető részek vegyesen, melyek közt 23 dal hallható. A munkálatok 4 éven át tartottak, színházban nem játszották, a darab rendezője Oleg Geraszimov. A stúdiófelvételt 1976-ban a szovjet Melogyija zeneműkiadó cég jelentette meg dupla LP-n. A lemez hatalmas sikert aratott, milliószámra fogyott a Szovjetunióban.

Magyar fordítások, átdolgozások

A művet először az 1921-ben adták ki magyarul Juhász Andor fordításában, majd Évike Tündérországban címmel Kosztolányi Dezső fordította magyar nyelvre, 1936-ban. Eme fordítás némely részletét utóbb Szobotka Tibor az eredeti angol szöveghez hűbben igazította, így Alice csodaországban címmel jelent meg 1958-ban. Ez a fordítás aztán még tízszer került kiadásra. Újabb fordításban 2009-ben jelent meg Varró Dániel és Varró Zsuzsa fordításában, Alíz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán címmel.

Filmfeldolgozások

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Alice Csodaországban (meseregény) témában. Commons:Category:Alice in Wonderland A Wikimédia Commons tartalmaz Alice Csodaországban (meseregény) témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. ↑ Egy nap a láthatatlan házban; 7. fejezet
  2. ↑ Bővebben lásd a Wikipedia orosz zenés Alice-szócikkét
Nemzetközi katalógusok