Alekszandrovszk (Permi határterület)

Ebben a cikkben a Alekszandrovszk (Permi határterület) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A modern társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben való jelentőségéig a Alekszandrovszk (Permi határterület) alapvető szerepet játszott egyéni és kollektív fejlődésünkben. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak időbeli alakulását, a kezdetektől napjainkig, és reflektálunk a jövőbeni fontosságára. Multidiszciplináris megközelítéssel a Alekszandrovszk (Permi határterület)-et különböző nézőpontokból közelítjük meg, kiemelve annak relevanciáját olyan területeken, mint a kultúra, a politika, a tudomány és a technológia. Kétségtelen, hogy a Alekszandrovszk (Permi határterület) továbbra is érdeklődésre számot tartó és vitatéma ma is, és ezen a cikken keresztül szándékunkban áll elmélyülni annak jelentésében és jelentőségében a mai társadalomban.

Ez a szócikk a Permi határterület településéről szól. Hasonló címmel lásd még: Alekszandrovszk (egyértelműsítő lap).
Alekszandrovszk (Александровск)
Alekszandrovszk címere
Alekszandrovszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
Irányítószám618320
Körzethívószám34274
Népesség
Teljes népesség10 502 fő (2023)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 59° 10′, k. h. 57° 35′59.166667°N 57.583333°EKoordináták: é. sz. 59° 10′, k. h. 57° 35′59.166667°N 57.583333°E
Alekszandrovszk (Permi határterület)
Alekszandrovszk
Alekszandrovszk
Pozíció a Permi határterület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandrovszk témájú médiaállományokat.

Alekszandrovszk (oroszul: Александровск) város Oroszország Permi határterületén, az Alekszandrovszki önkormányzati járás székhelye.

Lakossága: 14 495 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

A Permi határterület keleti részén, Permtől 185 km-re északkeletre, a Középső-Urál nyugati lejtőjén, a Litva folyó partján helyezkedik el. Vasútállomás (Kopi) a Perm–Szolikamszk vasútvonalon. A városon vezet át az Urál nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú Kungur–Csuszovoj–Szolikamszk országút.

Története

A település 1783-ban jött létre egy jelentős vasérclelőhely közelében, ahol 1802-ben vasolvasztót és vasgyártó üzemet alapítottak. Az üzem 1808-ban kezdte meg a termelést, és azzal párhuzamosan építették ki a települést, melyet a gyártulajdonos V. A. Vszevolozsszkij a fiáról nevezett el. A gyárat 1882-ben P. P. Gyemidov vásárolta meg.

Az 1920-as évektől átállították bányagépek gyártására. Kezdetben csak egyszerűbb gépeket, pl. légkalapácsot, csörlőket készített a kizeli szénmedence bányáinak, majd az Urál összes szénbányái részére. 1941-ben a Donyec-medence bányagépgyárát Alekszandrovszkba telepítették át. A két azonos profilú gyár egyesítéséből igazi nagyvállalat alakult; a háború idején nagy mennyiségben fegyvereket is gyártottak. A háborút követő fejlesztések befejeztével nagyteljesítményű rakodógépeket, bánya villanymozdonyokat, szállítószalagokat és egyéb berendezéseket állítottak elő, és a vállalat a Szovjetunió egyik legnagyobb bányagépgyára lett.

A település 1942-től 1951-ig járási székhely volt. 1951-ben kapott városi rangot. Gazdasági alapját képező ipari létesítménye – a környező bányásztelepülésektől eltérően – a 21. század első két évtizedében is eredményesen működik.

Jegyzetek

  1. ↑ Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2023 года (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2023. július 31.
  2. ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. . (Hozzáférés: 2013. május 23.)

Források