Perm (település)

Ebben a cikkben a Perm (település) témáját különböző nézőpontokból tárgyaljuk, elemezve annak fontosságát, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. A Perm (település)-hez kapcsolódó különféle szempontokat, valamint társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásait vizsgáljuk meg. A cikk során különböző vélemények és nézőpontok kerülnek bemutatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsanak a Perm (település)-ről. Ezenkívül megvizsgálják a lehetséges megoldásokat és kezdeményezéseket a Perm (település) által jelentett kihívások kezelésére, hogy ösztönözzék a párbeszédet és a témával kapcsolatos gondolkodást.

Ez a szócikk az orosz városról szól. Hasonló címmel lásd még: Perm (egyértelműsítő lap).
Perm (Пермь)
Perm címere
Perm címere		 Perm zászlaja
Perm zászlaja
egyéb neve(i): 1940-1957 Molotov (Молотов)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
Alapítás éve1723
PolgármesterDmitrij Szamojlov
Irányítószám614000–614999
Körzethívószám342
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 027 518 fő (2025. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság171 m
Terület799,68 km²
IdőzónaYEKT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 58° 00′ 50″, k. h. 56° 14′ 56″58.013889°N 56.248889°EKoordináták: é. sz. 58° 00′ 50″, k. h. 56° 14′ 56″58.013889°N 56.248889°E
Perm (Permi határterület)
Perm
Perm
Pozíció a Permi határterület térképén
Perm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perm témájú médiaállományokat.

Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.

Lakossága: 991 162 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

A város a transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél, a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyója, a Káma két partján fekszik, mintegy 80 km hosszan terül el.

Története

A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasította Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Urálba réz és ezüst kohók létrehozására.

Tatyiscsev a Káma mentén, a Jegosiha folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét, figyelembe véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítását. 1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re, a Káma mentén újabb rézkohót építettek.

A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében városi rangra emelte. A város ekkor kapta a Perm elnevezést és a Permi kormányzóság székhelye lett. 1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Mivel az ipar megszűnt, a város hanyatlásnak indult, a 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.

1874–1878 között megépült Perm és Jekatyerinburg között az uráli vasútvonal, majd 1889-ben elérte Permet a transzszibériai vasútvonal is, megteremtve a vasúti összeköttetést Európával. A vasút újra beindította az ipar fejlődését, és Perm az Urál fontos nehézipari központjává vált. 1940-ben felvette Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően, 1957-ben visszakapta történelmi elnevezését.

Gazdasági élet, közlekedés

Gazdaság

Közlekedés

Oktatás, Kultúra

Oktatás

A Permi Állami Egyetemet, Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye. A Permi Állami Egyetem klasszikus tudományegyetem, 12 fakultással.

Érdekesség

1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti időszakot, melyet a városról nevezte el.

Perm testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ 2025. április 3., Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, https://59.rosstat.gov.ru/storage/mediabank/%D0%9E%D1%86%D0%B5%D0%BD%D0%BA%D0%B0%20%D1%87%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B8%20%D0%BD%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D1%8F%20%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%BC%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B3%D0%BE%20%D0%BA%D1%80%D0%B0%D1%8F%20%D0%BF%D0%BE%20%D0%BC%D1%83%D0%BD%D0%B8%D1%86%D0%B8%D0%BF%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D1%8B%D0%BC%20%D0%BE%D0%B1%D1%80%D0%B0%D0%B7%D0%BE%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D1%8F%D0%BC%20%D0%BD%D0%B0%201%20%D1%8F%D0%BD%D0%B2%D0%B0%D1%80%D1%8F%202025%20%D0%B3%D0%BE%D0%B4%D0%B0%20%D0%B8%20%D0%B2%20%D1%81%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D0%B5%D0%BC%20%D0%B7%D0%B0%202024%20%D0%B3%D0%BE%D0%B4.xlsx, 2025. április 3.
  2. ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)

Források