Albert Ernő

Mai cikkünkben a Albert Ernő-ről fogunk beszélni, amely témát az elmúlt években nagy érdeklődés kísérte. Megjelenése óta a Albert Ernő felkeltette a szakértők és a hobbibarátok figyelmét, vitákat, kutatásokat és számos előrelépést generált a területen. A sok éves múltra visszatekintő Albert Ernő fejlődött, és alkalmazkodott a társadalmi, kulturális és technológiai változásokhoz, és sok ember életének alapvető elemévé vált. Ebben a cikkben a Albert Ernő különböző aspektusait fogjuk feltárni, kitérve annak következményeire, alkalmazásaira és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatására.

Albert Ernő
Született1932. január 14.[1]
Csíkdánfalva
Elhunyt2022. január 16. (90 évesen)[2]
Sepsiszentgyörgy
Állampolgárságaromán
Foglalkozásapedagógus

Albert Ernő (Csíkdánfalva, 1932. január 14. – Sepsiszentgyörgy, 2022. január 16.[3]) romániai magyar népköltészeti gyűjtő.

Életútja

Csíkkarcfalván és Csíkszeredában járt középiskolába, majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1954-ben. Az 1. számú líceum (volt Székely Mikó Kollégium) tanára Sepsiszentgyörgyön. Népköltészeti kutatásait összekapcsolta a kollégiumban hagyományossá vált gyűjtéssel, melyet Vass Tamás indított el az 1860-as években és Konsza Samu tett híressé 1957-ben megjelent kötetével. Tanítványaival mintegy 3000 csíki és háromszéki népballadát, illetve változatot gyűjtött össze, ezekből 425 darabot közöl Háromszéki népballadák cím alatt (a dallamokat magnetofonról lejegyezte Szenik Ilona, bevezeti Faragó József, 1973).

A rendszerváltás után, 1998-ban megalapította az Albert Kiadót, saját munkáinak kiadására. 2006-ban a sepsiszentgyörgyi önkormányzat Pro Urbe-díjjal tüntette ki.

Kötetei

  • Háromszéki népballadák. Albert Ernő és tanítványai gyűjteménye; bev., jegyz. Faragó József, szerk. Albert Ernő, dallamlejegyzés, sajtó alá rend. Szenik Ilona; Kriterion, Bukarest, 1973
  • Édesanyám sok szép szava. Adám Joákimné Kurkó Julianna énekei; gyűjt. Albert Ernő, dallamlejegyezés Demény Piroska; Kriterion, Bucureşti, 1989. 202 p. ISBN 973-26-0017-9
  • Eljött karácsony. Kántálók, betlehemes játékok; Kovászna Megyei Népi Alkotások Háza, Sepsiszentgyörgy, 1994
  • Boszorkányos dógok. Gyimesi csángó hiedelemmondák, hiedelmek; elmondotta Albert Mátyás és felesége, Tamás Katalin; Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1995
  • Rigó és madár. A főd népe. Egy gyimesi csángó család élete. Elmondotta Albert Mátyás és felesége, Tamás Katalin; Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1995
  • Rigó és madár. Egy gyimesi csángó család élete. Elmondotta Albert Mátyás és felesége, Tamás Katalin, 2-3.; Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1997–1999
    • 2. Hegyek között és hadak útján; 1997
    • 3. Visznek Oroszországba / Hol sírtam, hol énekeltem; 1999
  • Sok szép cigánylány. Háromszéki cigányoktól gyűjtött népdalok és balladák; Kovászna Megyei Népi Alkotások Háza, Sepsiszentgyörgy, 1998
  • Eltiport szabadság. Jöttek az oroszok, 1849; "Jádzó" Társaság, Sepsiszentgyörgy, 1999
  • Selyemkert. Gyimesi csángó népmesék; elmondta Albert Mátyás; "Jádzó" Társaság, Sepsiszentgyörgy, 1999
  • Szabad madár. Háromszéki cigányoktól gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok; dallamlejegyzés, zenei elemzés Szenik Ilona; Sepsiszentgyörgy, Charta, 2000
  • A tizenkétfejű sárkány. Gyimesi csángó népmesék; elmondta Albert Mátyás; Albert, Sepsiszentgyörgy, 2000
  • Sír az út előttem. Háromszéki cigányoktól gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok; Albert, Sepsiszentgyörgy, 2001
  • A halál völgye. A határőrség szervezése 1762–1764-ben; Albert, Sepsiszentgyörgy, 2004
  • A halálra táncoltatott leány. Csíki népballadák; közread. Albert Ernő, dallamok sajtó alá rend. Szenik Ilona; Albert, Sepsiszentgyörgy, 2004

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ Elhunyt Albert Ernő, sepsiszentgyörgyi tanár, népköltészeti gyűjtő
  3. ↑ Elhunyt Albert Ernő, sepsiszentgyörgyi tanár, népköltészeti gyűjtő. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  4. ↑ Albert Ernő kitüntetése. Kriza János Néprajzi Társaság, 2017. március 3. (Hozzáférés: 2018. március 14.) (magyarul)

Források

További információk

  • Kovács János: Ezer népballada. A Hét 1971/22.
  • Czegő Zoltán: Esemény tanúi vagyunk. Megyei Tükör 1973. dec. 9.
  • Beke György: Újabb székely balladáskönyv. Hargita 1974, febr. 17.
  • Bori Imre: Dicséretes példa. Magyar Szó, Újvidék, 1974. máj. 10.
  • Mitruly Miklós: Háromszéki népballadák. NyIrK 1975/2.

Kapcsolódó szócikkek