Akli Miklós (regény)

A mai világban a Akli Miklós (regény) egyre aktuálisabb beszédtémává vált. Legyen szó a tudományos életről, a politikáról, a divatról vagy a technológiáról, a Akli Miklós (regény) nyomot hagyott, és jelentős hatást gyakorolt ​​a társadalomra. Fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a Akli Miklós (regény) hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és megértsük, hogyan változtatta meg gondolkodásunkat, cselekvésünket és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Akli Miklós (regény) többféle dimenzióját és a mai világ alakításában betöltött szerepét.

Akli Miklós
Az első kiadás
Az első kiadás
SzerzőMikszáth Kálmán
Országmagyar 1867-1918 Magyarország
Nyelvmagyar
Műfajtörténelmi regény, kisregény
Kapcsolódó filmAkli Miklós (film) (1986)
Kiadás
KiadóLégrády Testvérek
Kiadás dátuma1903
Magyar kiadóMóra Ferenc Könyvkiadó
IllusztrátorBarczánfalvi Ferenc (1984)
Média típusakönyv
Oldalak száma226
ISBNISBN 9631138461 (1984)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Ez a szócikk a regényről szól. Hasonló címmel lásd még: Akli Miklós (egyértelműsítő lap).

Az Akli Miklós (Akli Miklós cs. kir. udv. mulattató története) Mikszáth Kálmán 1903-ban a Légrády Testvérek gondozásában megjelent kisregénye.

Történet

A bajor választó-fejedelem átengedte egyik udvari bolondját Ferenc császárnak. A bécsi Hofburgban csakhamar nélkülözhetetlen lett Akli Miklós, aki zseniális fickó volt: hat nyelven beszélt, ismerte az irodalmat és a tréfás anekdotákat; otthonos volt a mágiában, bűvészetekben, jóslásokban. Nem csoda, hogy hamar behízelegte magát a jószívű uralkodónál, akivel gyakran felkeresték az ischli fürdőt. Egy szeptemberi napon éppen vadászgattak Ischl környékén, amikor egy rettentő vihar elől a közeli vendéglőbe menekültek. A vendéglő azonban tele volt gyanús alakokkal, így Akli tanácsára Kovács ezredes helyet cserélt a császárral. Reggel az ezredest halva találták a szobájában, valaki az ablakon át lőtt rá. Az uralkodó másnap könnyezve kísérte a meggyilkolt huszártiszt koporsóját a temetőbe.

A császár gondoskodott az önfeláldozó ezredes gyermekeiről: a fiút egy bécsújhelyi katona-iskolába küldte, a leányt pedig egy bécsi nevelőintézetben helyeztette el. Ilonkát – ha majd felnő –, illően férjhez adja, és a hozományát is biztosítani fogja. Kovács Ilonkát az uralkodó megbízásából Akli is rendszeresen látogatta. A gyámapa és a kislány közt eleinte az apa-gyerek viszony volt a jellemző, mely később észrevétlenül alakult át nagy szerelemmé. Stadion gróf intrikái és a cinikus Szepessy István báró ármánykodásai azonban akadályokat gördítenek a szerelmesek elé.

Szereplők

  • Akli Miklós
  • Ferenc császár
  • Szepessy István báró
  • Kovács Ilonka
  • Kovács György
  • Kolowrat gróf, udvarmester
  • Stadion gróf
  • Stohlen lovag, rendőrfőnök
  • Fritz Bratt, detektív
  • Lobkowitz herceg
  • Metternich herceg
  • Kovács Mihály ezredes
  • Szilvássyné, a leánynevelő-intézet vezetőnője
  • Schmidt apó, börtönőr
  • Bernot úr, bécsújhelyi fogházigazgató
  • Klementine Bernot

Feldolgozások

Filmváltozat

A kisregényből 1986-ban csehszlovák–magyar koprodukcióban 95 perces színes filmvígjáték készült Hirtling István főszereplésével, Révész György rendezésében.[1]

Képregény

Az Akli Miklós – 28 oldalas – képregényt Cs. Horváth Tibor szövegével és Korcsmáros Pál rajzaival a Füles közölte folytatásokban 1965-ben és 1985-ben.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ Akli Miklós a PORT.hu-n (magyarul)
  2. ↑ misogaeva: Akli Miklós képregény (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2018. június 25.)

Források

További információk