Ez a cikk a A posteriori nyelvek témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt nagy jelentőségűvé vált. Megjelenése óta a A posteriori nyelvek vitákat, vitákat generált, és számos területen tanulmányok és kutatások tárgya. Az idő múlásával a A posteriori nyelvek fejlődött és alkalmazkodott a környezet szükségleteihez, és az emberek széles körének érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben az értelemben fontos feltárni a A posteriori nyelvek által kínált több oldalt és perspektívát, valamint társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásait.
Az a posteriori nyelvek olyan mesterséges nyelvek, amelyek az etnikus nyelvek szerkezeti, lexikális és paradigmatikus elemeire épülnek, a forrásnyelvek közös tényeit szervezik rendszerbe. Közérthetőbben: az ilyen nyelvek nyelvtana egyszerű és szabályos, ugyanakkor követi a természetes nyelvek nyelvtanát, szókincsük tükrözi a természetes nyelvek szókincsét.
Az a posteriori nyelvek a 19. század végén alakultak ki, a ma ismert és használt segédnyelvek mind ilyenek.
Az a posteriori nyelvek lehetnek:
David Crystal: A nyelv enciklopédiája