Ma egy olyan témával találkozunk, amely az elmúlt hetekben egyre nagyobb érdeklődést váltott ki: 5 Astraea. Ez a személy/téma/dátum felkeltette a közvélemény figyelmét, és heves vitát váltott ki a társadalomban. Éppen ezért ebben a cikkben arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a 5 Astraea-hez kapcsolódó alapvető szempontokat, részletes elemzést nyújtva annak következményeiről és következményeiről. Ezen a vonalon megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyekből a 5 Astraea megközelíthető, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a kérdésről. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon aktuális téma, amely megérdemli, hogy mélyen és szigorúan foglalkozzunk, és a következő sorokban éppen ezt kívánjuk elérni.
![]() | |
![]() | |
Felfedezése | |
Felfedező | Karl Ludwig Hencke |
Felfedezés ideje | 1845. december 8. |
Felfedezés helye | Drezdenko |
Névadó | Astraea |
Ideiglenes név |
|
Kisbolygókategória | kisbolygóöv |
Pályaadatok | |
Epocha | October 17, 2024 |
Aphélium távolsága | 459,202 Gm (3,070 CsE) |
Perihélium távolsága | 310,688 Gm (2,077 CsE) |
Fél nagytengely | 384,945 Gm (2,573 CsE) |
Pálya excentricitása | 0,193 |
Orbitális periódus | 1507,676 d (4,13 a) |
Átl. pályamenti sebesség | 18,39 km/s |
Közepes anomália | 194,442° |
Inklináció | 5,369° |
Felszálló csomó hossza | 141,690° |
Perihélium szöge | 357,530° |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Méret | 167×123×82 km[1][2] |
Átlagos átmérő | 106,699 km |
Tömeg | 2,4×1018 kg |
Átlagos sűrűség | ~2,7 g/cm³[3] |
Felszíni gravitáció | ~0,023 m/s² |
Szökési sebesség | ~0,062 km/s |
Forgási periódus | 0,700 03 d (16,801 h)[2] |
Albedó | 0,227 (mértani)[1] |
Felszíni hőmérséklet | ~167 K max: 263 K (-10 °C) |
Színkép típusa | S típusú kisbolygó |
Látszólagos fényesség | 8,7-től 12,92-ig |
Abszolút fényesség | 6,99 |
Látszólagos méret | 0,15"-től 0,041"-ig |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz 5 Astraea témájú médiaállományokat. | |
Az 5 Astraea (a görög Αστραία szóból, régies írással Astræa) egy nagy, kisbolygóövbeli aszteroida. Felszíne erősen visszaveri a fényt, és valószínűleg nikkel-vas-keverékből áll, magnézium- és vas-szilikátokkal keverve.
Az Astraeát K. L. Hencke fedezte fel ötödikként 1845. december 8-án. Az általa felfedezett két kisbolygó közül ez volt az első, a második a 6 Hebe. Amatőr csillagász és irodai dolgozó volt, aki a 4 Vesta után kutatott, mikor ráakadt az Astraeára.
Az Astreának nincsenek különleges fizikai tulajdonságai, fontosságát az adja, hogy a Vesta 1807-es felfedezése után 38 évvel találták meg, mikor már azt hitték, hogy csupán az addig megtalált négy létezik.